Élni és meghalni Olaszországban

Az olasz közvéleményt hetek óta foglalkoztatja Piergiorgio Welby esete, aki betegségének utolsó fázisában az olasz köztársasági elnökhöz írt nyílt levelében passzív eutanáziát kért. Giorgio Napolitano államfő együttérző válaszában a parlament kezébe adta a döntést, ahol megkezdődött a passzív és aktív eutanáziáról tartott törvénymódosítási javaslatok csatája. Olaszországban kevés az esély arra, hogy holland, belga vagy svájci típusú engedékenység szülessen.

Piergiorgio Welby izomelégtelenségben szenvedő, súlyos beteg, akit hónapok óta mesterségesen tartanak életben. Légzését, táplálását és életfunkcióit gépek működtetik. Levelében úgy fogalmazott, „ugyanolyan jogunk van élni, mint meghalni". Welby római otthonából irányítja élete utolsó küzdelmét saját maga és sorstársai szenvedéseinek lerövidítéséért. A magatehetetlen férfi esetében végzett közvélemény-kutatások szerint a passzív eutanáziát jelenleg a lakosság több mint kétharmada támogatná.

Welby az Olaszország-szerte ismert Luca Coscioni Szövetség társelnökeként a passzív eutanázia mellett az őssejtkutatások és a tudományos kísérleteket elősegítő, úgynevezett biológiai végrendeletek ügyéért is harcol.

Lozano Barragan vatikáni egészségügy-miniszter sajtónyilatkozatában leszögezte: a Szentszék síkraszáll „az élet védelméért", és határozottan ellenzi az „kegyes halál" aktív, passzív módját egyaránt. „Most a vallásos érzelmű honatyákon a sor, hogy a katolikus gondolattal történő egyetértésüket fejezzék ki a parlamentben" - fogalmazott a bíboros.