Vadgesztenye: méreg és gyógyszer is

A vadgesztenye termésnek elfogyasztása súlyos mérgezést okozhat, de a gyógyszer és a kozmetikaipar előszeretettel használja. Ennek oka az a kutatássorozat, illetve az 1950-ben megkezdett klinikai vizsgálat, amely időközben bebizonyította: a fa terméséből izolált eszcin jótékony hatású az emberi szervezetre. Ezért gyulladáscsökkentő, perifériás keringést javító, a vénás erek rugalmasságát növelő, illetve a kapillárisok áteresztő képességet csökkentő, illetve értágító hatása miatt több betegség kezelésének kiegészítője is lehet.

 
A népi gyógyászat a XVI. században már széleskörűen használta a vadgesztenyét, a termést lereszelve, vagy szárítva és porrá őrölve hasmenés megszüntetésére alkalmazták. Reumás fájdalmakra, például a fájó testrészek bedörzsölésére nem csak a termés szeszes kivonatát, hanem a szeszben áztatott virágokat és kivonataikat is felhasználták. Ez a gyakorlat keltette fel a kutatók figyelmét a növény iránt, s megindultak azok a tudományos kísérletek, amelyek eredményeként sikerül izolálni az aktív hatóanyagokat, melyeket a mai napig előszeretettel használ a humán gyógyászat.

 
A vadgesztenye terméséből előállított eszcint – más növények hatóanyagaival társítva- a modern fitoterápia visszérgyulladás, visszeres lábszárfekély, aranyérbántalmak, cerebrális műtétek utáni ödémák, illetve egyéb mozgásszervi betegségek kiegészítő készítményeként alkalmazza.

Amíg a növény virágaiban és a leveleiben található hatóanyagok aranyér elleni ülőfürdőkhöz hasznosak, addig a fa kérgéből nyert humarin nevű vegyületeket fényvédő krémek és napolajak előállításában értékesíti a kozmetikaipar.

A vadgesztenye kivonatoknak azonban -  ahogy minden gyógynövénynek - mellékhatásai is lehetnek. A szájon keresztül szedett készítmények ritkán okozhatnak hányingert, gyomorpanaszt, viszketést is. Bármennyire jó is a vadgesztenyemag-kivonat a visszérbetegségekre, vese és májbetegségek esetén kifejezetten ellenjavallt.

Mivel a plazma proteinhez kötődő eszcin más gyógyszerek megkötését akadályozhatja, ezért a vadgesztenye kivonatból készült szerek szedése előtt tanácsos a kezelőorvos véleményét kérni.

A szabadon termő növény magjából készült kivonatok előállítása egyébként az unió valamennyi országában engedélyezett és elfogadott gyakorlatnak számít.

Az elmúlt években több gyógyterméknek minősülő készítmény kapott nálunk forgalombahozatali engedélyt, így például olyanok is, amelyek a vadgesztenye mag, illetve a növény levélkivonatát tartalmazzák.

A vadgesztenye termését nem szabad fogyasztani, mert komoly mérgezéssel járhat, elsősorban a benne lévő toxikus vegyületeket alkotó szaponinok miatt.
A kis számban előforduló mérgezések szinte kizárólag gyerekek körében jellemzőek, főbb (figyelmeztető) tünetei között ott van a nyugtalanság, a láz, a rosszullét, pupillatágulat, arcpír. Nagyobb mennyiség elfogyasztása fokozott aluszékonysággal, de akár légzésbénulással is járhat.

Az említett mérgezések azonban ritkák, éppen azért, mert a vadgesztenye termése külsőleg gyönyörű ugyan, de a tüskés tokban rejtőző „gyümölcs" rendkívül kellemetlen, keserű ízű.
A nemzetközi felmérések szerint a mérgezettek többsége gyermek, aki átlagosan egy magot fogyasztott el, és csupán 14 százalékuknál jelentkeztek különböző súlyosságú gasztroenterális tünetek.