Tényleg ennyien akarunk meghalni vastagbélrákban? – Magyarország a szűrésre vonatkozó OECD-lista végén

A vastagbélrák a világ egyik leggyakoribb daganatos betegsége, ugyanakkor azon kevés ráktípus közé tartozik, amely megfelelő szűréssel nemcsak korán felismerhető, hanem bizonyos esetekben meg is előzhető. Az OECD friss adatai szerint azonban Magyarországon továbbra is rendkívül alacsony a szűrésen való részvétel.

Az OECD 2026-os összefoglalója országonként jelentős különbségeket mutat a vastagbélrákszűrésen való részvételt tekintve. Finnországban a célpopuláció mintegy 74 százaléka vett részt szűrésen, az Egyesült Államokban és Hollandiában pedig szintén 65–70 százalék körüli arányt mértek. Magyarország a lista végén szerepel – nálunk körülbelül 9 százalékos részvételi arány látható, ami a vizsgált országok között a legalacsonyabb értékek közé tartozik. Az európai átlagra vonatkozóan sincsenek jó hírei a nemzetközi szervezetnek: az Európai Unióban átlagosan 44 százalékos volt a részvételi arány, miközben az európai szakmai ajánlások legalább 65 százalékos lefedettséget tartanak ideálisnak.

OECD – Driving down the colorectal cancer burden (2026) – az ábrán jól látszik, hogy Magyarország az utolsó helyen áll

Rákmegelőzés és korai felismerés lehetne a túlélés záloga

Különösen szomorú a helyzet amiatt is, hogy vastagbélrákszűréssel ez a típusú daganat tünetmentes embereknél is felimerhető, amikor a kezelés még hatékonyabb, kevésbé megterhelő és a túlélési esélyek is lényegesen jobbak. A vastagbélrák sok esetben hosszú évek alatt, jóindulatú polipból alakul ki, ezért a szűrés nemcsak korai diagnózist jelenthet, hanem akár a daganat megelőzését is lehetővé teheti. A szűrés során felfedezett polipok ugyanis még a rosszindulatú átalakulás előtt eltávolíthatóak.

A vastag- és végbélrák az OECD-országokban a leggyakoribb daganattípusok közé tartozik – férfiaknál a harmadik, nőknél a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Az esetszám növekedésében szerepet játszik a társadalmak öregedése, ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy egyre több országban emelkedik az 50 év alatti korosztály érintettsége is – 2000 és 2022 között a 15–49 évesek körében 34 OECD-országból 30-ban nőtt az incidencia a nőknél, és 28-ban a férfiaknál.

A szűrés a legfontosabb, de az életmód is számottevő lehet a rákmegelőzésben

A kockázati tényezők között szerepel az elhízás, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, valamint a feldolgozott húskészítmények gyakori fogyasztása. Ma már tudjuk, hogy az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a daganatos betegségek kialakulásában, ezért a megelőzésben a rendszeres mozgásnak, a testsúlykontrollnak és az egészséges táplálkozásnak is fontos szerepe van. A daganatos betegségek megelőzéséről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk Prof. dr. Bodoky György, a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrum vezetőjének előadása alapján.

Felmerült, hogy a szűrést már korábbi életkorban is ajánlja a szakma

A fiatalabb korosztályokban emelkedő vastagbélrák-előfordulás miatt több országban felmerült a szűrés korábbi megkezdése is – derül ki az OECD jelentésből. Egyes nemzetközi ajánlások már 45 éves kortól javasolják a rendszeres szűrést bizonyos kockázati csoportoknál. Magyarországon jelenleg az 50–70 év közötti emberek számára érhető el szervezett vastagbélrákszűrés. Ennek első lépése általában a széklet immunológiai vérvizsgálata (FIT), pozitív eredmény esetén pedig vastagbéltükrözés következik [3].

Bizonyos tünetek esetén életkortól teljesen függetlenül is érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. Ilyen lehet a véres széklet, a tartósan megváltozott székelési szokás, az ismeretlen eredetű hasi fájdalom, a megmagyarázhatatlan fogyás vagy a vashiányos vérszegénység.

Mi lehetne az első lépés, hogy javítsunk a tendencián?

A Klinikai Onkológia összefoglalója szerint a nem invazív vizsgálatok szerepe azért is fontos, mert ezek növelhetik a részvételi hajlandóságot. Sokan ugyanis tünetmentesen nem érzik sürgetőnek a vizsgálatot, mások a kellemetlenségtől vagy a kolonoszkópiától való félelem miatt halogatják a szűrést.

A lakosság tájékoztatása és az egyéni felelősség hangsúlyozása mellett bőven van mit tenni az ellátórendszerben is – míg Hollandiában a szűrőcsomagot automatikusan kiküldik az érintetteknek, Magyarországon a részvétel részben attól is függ, hogy az adott háziorvos csatlakozott-e a programhoz, a pácienseknek pedig külön kell igényelniük a tesztcsomagot.

A vastagbélrák azon kevés daganattípusok közé tartozik, ahol a szűrés valóban életet menthet. Mit számít egy kellemetlen vizsgálat, ha azzal elkerülhető bizonyos esetekben még a rák kialakulása is?

Források:

• OECD – Driving down the colorectal cancer burden  
• Weborvos – Így csökkenthetjük a rák kockázatát az onkológiai centrum vezetője szerint
• Dívány – Ezek a rákbetegségek időben kiszűrhetők
• Klinikai Onkológia – A vastagbélrák szűrése és korai felismerése nem invazív vizsgálatokkal: a lehetőségek bővítése és a betartás növelése