Ezek az okok állhatnak a másodlagos meddőség hátterében

A másodlagos meddőség azt jelenti, hogy egy korábbi terhesség, szülés vagy vetélés után a párnak már nem sikerül újra teherbe esnie, illetve az anyának a terhességet kihordania. A háttérben hormonális eltérések, nőgyógyászati problémák vagy életmódbeli tényezők is állhatnak – hívta fel a figyelmet dr. Zinner Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica problémás terhességekre specializálódott szülész-nőgyógyásza.

• A szekunder meddőség hátterében különböző jellegű okok állhatnak a hormonális problémáktól a mechanikai eltéréseken keresztül bizonyos betegségekig és az életkorig.
• A pár mindkét tagját kivizsgálják ilyenkor a szakorvosok.
• A diagnózis felállítása általában hosszú időt vesz igénybe és szakmai protokoll mentén, lépésről-lépésre halad.
• Ha már tudjuk, mi okozza a meddősséget, többféle célzott kezelés közül választhatunk.

Az életkor is szerepet játszhat a másodlagos meddőségben

Szekunder, vagyis másodlagos meddőség esetén a párnak korábban már létrejött legalább egy terhessége – akár szüléssel, akár vetéléssel végződött –, később azonban már nem sikerül újra teherbe esni. Orvosi értelemben akkor beszélünk erről az állapotról, ha rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett legalább egy éven belül sem jön létre újabb terhesség.

„Harmincöt év felett ez az időtartam általában már csak 6 hónap. Azért nevezzük ezt az állapotot szekundernek, vagyis másodlagosnak, mert a primer meddőség megnevezés arra vonatkozik, hogy még soha nem jött létre terhesség. Ennek egyik természetes oka maga az életkor, ugyanis ahogyan ez halad előre, úgy csökken a nőknél a petesejtek száma és minősége. Tehát lehetséges, hogy 30 évesen még viszonylag könnyedén született egy baba, 38 évesen azonban már nem feltétlenül jön össze. Ezen túl természetesen egyéb okokat is keresünk a szekunder meddőség hátterében" – ismerteti Zinner doktor.

Különböző típusú okok a háttérben

A szekunder meddőség kialakulásában többféle nőgyógyászati és hormonális probléma is szerepet játszhat. A háttérben gyakran a méh állapotának megváltozása áll, amelyet korábbi császármetszés, méhűri beavatkozás – például küret vagy polipeltávolítás – is okozhat. Ezek után hegesedés, gyulladás vagy a méhnyálkahártya sérülése alakulhat ki, ami megnehezítheti a megtermékenyített petesejt beágyazódását.

A császármetszés helyén kialakuló heg vagy bemélyedés szintén problémát okozhat, mivel krónikus gyulladást tarthat fenn, és ronthatja a fogantatás esélyét. Ritkábban kismedencei fertőzések vagy a méhnyálkahártya elvékonyodása is állhat a háttérben.

A teherbeesést az endometriózis is befolyásolhatja, mivel gyulladásos környezetet alakíthat ki, ronthatja a méhnyálkahártya állapotát és megzavarhatja a hormonális működést.

Hormonális problémák is okozhatják

A hormonrendszer zavara szintén gyakori oka a másodlagos meddőségnek. Pajzsmirigyproblémák esetén felborulhat a ciklus működése, elmaradhat az ovuláció, és a méhnyálkahártya sem lesz megfelelő a beágyazódáshoz.

Gyakori háttértényező a policisztás ovárium szindróma (PCOS) is, amelyhez sok esetben inzulinrezisztencia és hormonális egyensúlyzavar társul. Emiatt elmaradhat a tüszőérés és az ovuláció, ami csökkentheti a teherbeesés esélyét. Emellett magas prolaktinszint, sárgatest-elégtelenség, illetve az életkor előrehaladtával jelentkező hormonális változások is szerepet játszhatnak.

Az életmód és a férfi oldali tényezők is számítanak

A szakember szerint a kivizsgálás során az életmódot is érdemes áttekinteni. Az elhízás, a tápanyaghiány, a rendszertelen életvitel, a dohányzás, a stressz vagy más káros szokások szintén hozzájárulhatnak a sikertelen próbálkozásokhoz.

A női tényezők mellett a férfi oldali problémákat sem szabad kizárni, ezért szükség lehet a spermiumszám és a spermiumok minőségének vizsgálatára is.

A diagnózis felállításának menete

A szekunder meddőség kivizsgálása lépésről lépésre történik, és mindig mindkét felet érinti, még akkor is, ha korábban már volt sikeres terhesség. Első körben a cél az, hogy kiderüljön: van-e ovuláció, átjárhatók-e a petevezetékek, megfelelő-e a méh állapota, illetve rendben van-e a spermiumkép.

„Az első találkozásnál érdemes felkészülni egy alapos kikérdezésre, áttekinteni a korábbi terhességeket, menstruációs ciklust, esetleges műtéteket, fertőzéseket, az életmód elemeit. A válaszok sokszor már irányt mutatnak arról, hogy például hormonális vagy mechanikai ok állhat-e a háttérben. Ezek után következnek a nőgyógyászati vizsgálatok, első sorban a hüvelyi ultrahang. Vérvizsgálatra is mindenképp szükség van, hiszen ebből rengeteg dolgot megtudhatunk a hormonháztartással kapcsolatban" – ismerteti a szülész-nőgyógyász.

Több hónapig is eltarthat a kivizsgálás

Az alap nőgyógyászati vizsgálatok után – az eredmények függvényében – további, célzott vizsgálatokra is szükség lehet. Ekkor kerülhetnek sorra a különböző kiegészítő tesztek, például inzulinrezisztencia-szűrés, genetikai vizsgálat vagy immunológiai kivizsgálás ismétlődő vetélés esetén. Endometriózis gyanújánál laparoszkópos vizsgálat is szóba kerülhet.

Zinner Balázs szerint a pároknak érdemes felkészülniük arra, hogy a folyamat hosszabb időt vehet igénybe. Már az alapvizsgálatok is 1–3 hónapig tarthatnak a ciklushoz igazított vizsgálatok miatt, összetettebb esetekben pedig ennél hosszabb kivizsgálásra is szükség lehet.

A vizsgálatok eredménye alapján meghatározható a kezelés iránya, amely a kiváltó októl függően lehet életmódváltás, gyógyszeres terápia vagy asszisztált reprodukciós eljárás, például lombikprogram.