A betegek ráérnek

Szürkehályog-, gerincsebészeti műtétek, valamint térd-, illetve csípőprotézis-beültetések vezetik a várólistás „rangsort", e műtététekre pedig nemcsak sokkal tovább, de sokkal többen is várni kényszerülnek, mint három és fél évvel ezelőtt – írja a Népszava.

Jelenleg országszerte több mint 70 ezer beteg szerepel a műtéti várólistákon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) erre a célra létrehozott oldalán megtalálható, aktuális adatok alapján.

Magyarán, minden korábbinál kevesebben kapják meg azonnal, vagy belátható időn belül a számukra szükséges műtéti beavatkozást. Az országos, térségi, sőt, akár az egyes intézményekben kialakult várakozási idők között ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak, hiszen vannak az országban olyan területek, például a Nyugat-Dunántúl, ahol ma 2329 beteg csaknem 947 napot kényszerül várni egy térdprotézis beültetésére, azaz az országos átlag - 560 nap - dupláját, míg Észak-Közép-Magyarországon átlagosan „csak" 283 napot kényszerülnek várni a betegek ugyanerre.

Eközben a listát vezető beavatkozások köre nem változott: szürkehályog-, gerincsebészeti műtétek, valamint térd-, illetve csípőprotézis-beültetések elvégzésére várnak állampolgárok tízezrei. Jóval többen, mint a Fidesz által ellenzékből rendszeresen kritizált megelőző nyolc évben. Sőt, miután 2008-ban az akkori egészségügyi kormányzat mindenki számára kötelezővé tette a nyilvános várólisták vezetését, az azóta megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet által közreadott országos összesítés azt mutatta: 2008 első negyedévében összesen 20 ezren szerepeltek várólistán országszerte, egy térdprotézis-műtétre országos átlagban majdnem egy évet kellett várni, csípőprotézis-műtétre 264 napot, a szürkehályog-műtét várakozási ideje pedig majdnem 3 hónap volt. Mára ugyanezeknél a beavatkozásoknál többszörösére nőtt a listán töltött idő: szürkehályogműtétre 26 ezer 327-en várakoznak, átlagosan mintegy öt hónapot.

A betegek „várakoztatásának" legfőbb oka a kórházak elégtelen finanszírozása, pontosabban - az ellenzéki Fidesz által még utált – teljesítmény volumen korlát (TVK), melynek hatására az egészségügyi intézmények havonta kénytelenek határt szabni a magas költségű, nem sürgős beavatkozások számának. Mint ismert: a TVK szabályozza, hogy hány betegellátást finanszírozhat az OEP egy-egy intézményben.

Miután azonban ezek a határok általában betarthatatlanok, hiszen az állampolgárok nem az előre meghatározott létszámnak megfelelően betegednek meg, a kórházak rendre túlmunkát vállalnak, amelyet ugyan kifizethet az OEP, ám jelentősen csökkentett összeggel. Tovább rontott a helyzeten, hogy az egészségügyi szolgáltatók finanszírozását rendező kormányrendelet januártól érvényes módosításával csökkent a kórházak meghatározott teljesítményén felül vállalt beavatkozásokért fizetett összeg, azaz a már eddig is „ráfizetéses" túlmunka díját is csökkentette a kormány, ezzel kényszerítve kevesebb műtétre a kórházakat.

Emlékezetes: a Fidesz választási, illetve kormányprogramjának egészségügyről szóló része alapcélként azt jelölte meg, hogy az Orbán-kormány idején felére csökkentik a kórházi várólisták hosszát, mérséklik az intézmények adósságállományát, javítanak az ellátás minőségén, s rendezik az ágazatban dolgozók bérét. Valójában azonban épp ez a négy ígéret nem teljesült az utóbbi három és fél évben, noha nagy erőfeszítéseket nem is tett az egészségügy megmentésére a kabinet.

Tavaly december óta a kórházak adósságállománya minden korábbinál nagyobbra, 120 milliárd forint fölé nőtt, s az intézmények már nemcsak gyógyszer-nagykereskedőknek, s orvostechnikai eszköz-gyártóknak tartoznak, de van olyan kórház is, amely több mint 16 hónapja nem fizet a takarítócégnek sem. A fekvőbeteg-ellátó intézmények államosítása ráadásul nem hozott eredményt, hiszen miközben csaknem évi 100 milliárd forintnyi, eddig az önkormányzatoktól származott jövedelemtől estek el a kórházak, addig az Orbán-kormány által megígért központosított közbeszerzések is sorra kudarcba fulladnak. Legutóbb e héten derült ki, hogy jogsértőnek találta, ezért megsemmisítette a kórházak közös áramközbeszerzésére kiírt eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság.

A bukás hatására az állami intézményfenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója arra utasította a kórházigazgatókat, hogy oldják meg, ahogy tudják az árambeszerzést.

Eközben a szaktárca sikerpropagandával ünnepli, hogy a múlt évi bérkiegészítés után idén is visszamenőleges emelést juttattak az egészségügyi dolgozók egyes csoportjainak. Arról azonban már kevésbé vesznek tudomást, hogy a befagyasztott ügyeletdíjak és pótlékok miatt ma teljes szakmák, több ezer orvos és ápoló visz kevesebbet haza, mint két évvel ezelőtt, s érdemben nem csökkent, sőt, éppen hogy emelkedett a szakorvosok és ápolók külföldre vándorlása. Ami pedig az ellátás minőségét illeti, nemcsak - mint a várólisták is mutatják - kevesebben jutnak ellátáshoz az állami egészségügyben, de megsokszorozódtak a problémák a beavatkozások során is, hiszen az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2010-hez képest kétszer többen, 2317-en haltak meg kórházi fertőzések következtében.

Átlagos országos várakozási idő és a beavatkozásra várók száma
Beavatkozás típusa – Átlagos várakozási idő (nap) – Várakozók száma (fő)
Szürkehályog műtét –135 – 26327
Csípőprotézis beültetés – 419 – 9493
Térdprotézis műtét – 560 – 9997
Hasfali, lágyék sérvműtét – 55 – 2327
Mandula-, orrmandula műtét – 37 – 1992
Nyitott szívműtétek – 220 – 1021
Ortopédiai nagyműtétek – 656 – 144
Gerincstabilizáló műtétek – 1601052
Forrás: OEP, 2013. szeptember 20-i állapot

Ortopédiai nagyműtétek előtti veszteglés országszerte
Térség neve – Átlagos várakozási idő (nap) – Várakozók száma (fő)
Minden térség – 656 – 144
Dél-Közép-Magyarország – 1206 – 45
Nyugat-Dunántúl – 60 – 3
Nyugat-Közép-Magyarország – 703 – 96
Forrás: OEP, 2013. szeptember 20-i állapot