• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Adómentes céges egészségbiztosítás – Ki járhat jól vele?

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

A szolgáltatás felfutását hosszabb távon remélik, eleinte főleg a magasabb keresetű munkavállalók kaphatják a juttatást.

Néhány szakember úgy véli mindenki jól jár azzal, hogy a munkáltatók immár köztehermentes juttatásként vásárolhatnak dolgozóik számára egészségbiztosítást: egészségesebb lesz a munkavállaló, kevesebb lesz a táppénz, többletforráshoz jut az egészségügy - írja a Világgazdaság.

Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója elmondta mindenképpen számít a piac bővülésére, és arra, hogy a munkáltatók valóban beemelik a juttatási csomagba. Mint hangsúlyozta: „Egy létező igényt lehet szélesebb körben kiszolgálni, hiszen így azok is részesülhetnek a biztosítás előnyeiből, akik önmagukban nem tudnák megfinanszírozni. Ugyanakkor a fizetős szolgáltatások tágabb igénybevételével addicionális forrásokhoz juthat az egészségügy."

Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke úgy véli, az új adójogszabály, a munkáltatók által fizetett egészségbiztosítások díjának adómentesítése korszerű eszköze lehet annak, hogy az a munkáltató, amely társadalmi felelősségvállalás keretében a dolgozói iránt érzett elkötelezettsége okán betegségbiztosítást köt a dolgozóira, belépjen az egészségbiztosítás finanszírozásába.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere pozitívumokról beszélt. Véleménye szerint ugyanis az idei adóváltozások egyik pozitív elemének tekinthető az adózói szemszögből a visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegbiztosítás díjának, természetbeni szolgáltatásának teljes, illetve a jövedelempótló szolgáltatásának megadott korlátok közötti adómentességét. Kiemelte a cél - az öngondoskodás elősegítése, illetve források becsatornázása az egészségügybe – tehát pozitívnak tekinthető, de gyors elterjedése még kétséges, különösen cafeteriaelemként, mivel a munkavállalók jellemzően a mihamarabb közvetlen fogyasztásra fordítható elemeket kedvelik.

Lehel Gábor, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója pedig arról beszélt a lapnak, hogy az új rendelkezés egy győztes-győztes megoldásnak mondható, hiszen a munkáltató úgy nyújthat hasznos juttatást dolgozójának, hogy a magánszemély egyrészt magasabb szolgáltatási színvonalú ellátáshoz jut, másrészt akár rövidebb ideig kényszerül betegállományba. Ezzel párhuzamosan tisztul az egészségügyi rendszer, amelybe többletforrás áramlik a pluszbevételre szert tevő biztosítók által.

Végezetül Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója úgy ítélte meg, hogy a valódi áttöréshez az egészségtudatosság erősödésére van szükség. Ez pedig hosszabb folyamat eredménye lesz. A szakember kiemelte: rövid távon a biztosítók és egészségügyi szolgáltatók oldaláról felpezsdülő termék-, illetve szolgáltatásfejlesztést vár, amely elsősorban a cafeteria-rendszerekbe egyszerűen illeszthető szolgáltatási csomagokra irányul majd.