Az életben maradásért küzdenek a drogellenes civilek

Miközben a drogprobléma nagyon is valós, szűkebb pátriánkban is jelen lévő veszély, egy friss döntés nyomán úgy fest, hogy – az eddigi gyakorlattól eltérően – a jövőben a drogügyekkel foglalkozó civil szervezetek csak a kormányzati szereplőktől elkülönítve vitathatják meg a drogpolitikai kérdéseket - olvasható a Békés Megyei Hírlap – online oldalán.

A döntés alapja az a rendelet, mely arról határoz, hogy a tárcaközi bizottságokban – így a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságban (KKB) is – kizárólag állami szereplők ülhetnek ezentúl, míg a problémák gyakorlati aspektusait jobban ismerő, az érintettekkel közvetlenül foglalkozó civilek egy, az előbbitől elkülönülő bizottságban vitathatják meg az ügyeket.

Eddig az országos szakmai szervezetek delegálták azt a négy képviselőt, akiknek részvételével – noha kis létszámban, de mégis – megjelenhettek szakmai szempontok a döntéshozói testületekben. Részvételük garancia volt arra, hogy a jövőre irányuló stratégiák, cselekvési tervek tükrözhetik a szakmaiságot – ismertette az előzményeket Pál Ilona. A prevencióval, ártalomcsökkentéssel és alapfokú ellátással foglalkozó gyulai Független Egyesület alelnöke szerint a KKB-ban való munkásságukkal megvalósulhatott egyfajta stabilitás, biztonság is, amelyre különösen nagy szükség van ezekben az időkben, amikor a kormányokkal együtt a szemléletek is gyorsan váltakoznak a téma kapcsán. Pál Ilona arról is beszélt, helyben sincs könnyű dolguk a civil szervezeteknek: a szakma iránt elhivatott munkatársaknak általában nem erőssége a politikai kapcsolattartás, a társadalmasítás.

Ez nekünk is nagyon nehezen megy, azonban törekszünk a folyamatos jelenlétre, a problémák megfogalmazására, ha arra lehetőséget kapunk. Viszonylag szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert az egyesület vezetősége irányítja a Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkáját is, így több színtéren is közvetíteni tudunk a döntéshozókhoz – emelte ki Pál Ilona, hozzátéve: hosszú szakmai egyeztetést követően nemrég készítették el a Békés megyei drogstratégiát – nemzeti drogstratégiája továbbra sincs az országnak –, amelyben konkretizálták az elkövetkező évek feladatait. Azt azonban még nem tudják, hogy ebből mennyi valósulhat meg „átalakításokkal és forráshiánnyal nehezített" megyénkben.

Az addikciókkal foglalkozó civil szervezetek számára a legnagyobb kihívás napjainkban az életben maradás – vélekedett dr. Fleischmann Enikő főorvos, a megyei drogambulancia vezetője, a Független Egyesület elnöke, aki hangsúlyozta azt is: míg a kormányzati drogpolitikában az eddigiekben egyfajta egyensúly volt a prevenció, a kezelés és az ártalomcsökkentés fontosságának megítélésében, addig ma a prevenció elsődlegessége látszik irányadónak.

Ez a szemléletváltozás az ártalomcsökkentő, alacsonyküszöbű szervezeteket érinti leghátrányosabban: finanszírozásuk ma a működési költségeiket sem fedezik. Amennyiben ezek az ellátások háttérbe szorulnak, elsorvadnak, megszűnnek, maga a szenvedélybeteg-ellátás hatékonysága is csökkenni fog. Az elsődleges prevenció sem lehet hatásos a kezelés és az ártalomcsökkentés nélkül – húzta alá a szakember.