Az új influenza nem lesz spanyolnátha

Magyarországon akkor szokás járványról beszélni, ha egy időben legalább 20 ezren szenvednek ugyanabban a fertőző megbetegedésben. Az új magyar pandémiás terv szerint a lakosság 30-35 százaléka, vagyis nagyjából 3 milliónyi ember kapja majd el a vírust. Nagy részük azonban feltehetően tünetmentes marad, vagy csak enyhe lefolyású betegségen esik át. Körülbelül 30 ezren kerülhetnek közülük kórházba. Ha mindez egyszerre történne, az valószínűleg fejre állítaná az egészségügyet is, 16-20 hétre elosztva (ennyire becsülik most a járvány lefutásának idejét) azonban talán meg tudnak birkózni vele.

A tömeges gondozási igény kielégítésében az elegendő létszámú szakszemélyzet és az intenzív ellátási kapacitás jelentheti a szűk keresztmetszetet (előbbi főként azért, mert az egészségügyben dolgozók egy részét is elérheti a kór, utóbbi pedig azért, mert a hazai intenzív ellátásban nincs beépített tartalék, nincsenek „pótágyak", vagy mindennel felszerelt, de vész esetére fenntartott szellemkórházak).

A járvány GDP-apasztó hatását 0,8-2,5 százalékra teszik a szakértők. Az alacsonyabb értékre akkor van remény, ha a járvány elhúzódik, és tényleg 20 hetes lesz, a 12-16 hetes „gyors" lefutás - ami azt jelenti, hogy ugyanaz a betegtömeg egy rövidebb időszakra koncentrálódik - többe kerülne. Az is sok költséget okoz, ha a járványnak lesz egy második hulláma is, azt ugyanis feltehetően egy másik vírusváltozat okozza majd, amely ellen nem jelent védettséget a korábban beadott védőoltás, így több lesz a szövődmény. A pánik - vagyis az, ha indokolatlanul sokan maradnak távol a munkától vagy fordulnak orvoshoz a járvánnyal kapcsolatos félelmek miatt - több kárt okozhat, mint maga a kór.

Magyarország számára nagy előny, hogy rendelkezik saját oltóanyag-előállító kapacitással. Ha ugyanis most rendelnénk meg a vakcinát, körülbelül februári szállítással tudnánk vásárolni, a hazai ár 8-10-szereséért. Alaptalanok azok a félelmek, hogy a Magyarországon lévő, de offshore háttere miatt ellenőrizhetetlen tulajdonosú cég a hazai szükségletek kielégítése helyett - vagy előtt -exportra termel majd: a gyár hadiüzemnek számít, nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, a magyar hatóságok megkerülésével akkor sem tudna exportálni, ha esetleg akarna.

Egyelőre pontosan nem tudható, hogy mennyire lesz hatékony (100 százalékos hatásfokú vakcina a vírusos betegségek megelőzésében nem létezik), és az sem, hogy mennyi mellékhatással kell számolni, az viszont bizonyos, hogy elsősorban a kockázati csoportok tagjainak érdemes beoltatniuk magukat.

Ebbe a körbe tartoznak azok, akik a koruk miatt még nem találkozhattak az utoljára hazánkban 1959-ben járványt okozott H1N1-vírussal, a terhesek, a cukorbetegek (különösen a túlsúlyos diabéteszesek) és a krónikus tüdőbetegek. Az influenza miatt elhunytaknál a halálhoz két fő ok vezethet. Az egyik a vírus kiváltotta tüdővérzés, amelytől azonnal, néhány percen belül beállhat a halál - ez történt az új influenza első hazai áldozatával is. A másik ok valamilyen súlyos szövődmény - a leggyakrabban tüdőgyulladás - fellépése, ami valamivel hosszabb időt ad a kezelésre és a baj elhárítására.

Ebből következően a szakértők azt gondolják, hogy a mostani influenza-világjárvány nem fog a múlt század eleji spanyolnáthához hasonló tömeges elhalálozásokhoz vezetni. Akkoriban ugyanis még nem voltak antibiotikumok, és a legtöbben a vírusfertőzés miatt legyengült szervezetüket megtámadó baktériumok hatására (konkrétan bakteriális eredetű tüdőgyulladásban) haltak meg. A hazai szakértők továbbra is azon az állásponton vannak, hogy aki észleli magán a tüneteket (mindenekelőtt a lázat és a köhögést), annak első körben az otthoni elkülönítés és az ágynyugalom javasolható. Orvoshoz fordulni csak komolyabb szövődmények esetén kell, és az orvos akkor is a szövődményeket fogja kezelni, nem magát az influenzát. Azt ugyanis nem nagyon lehet: az első tünetek megjelenése után 48 órán belül hathatnak az antivirális szerek, ám ezzel a módszerrel a bevezetőben említett tüdővérzést nem lehet megelőzni - az ugyanis zömmel mindenféle előjel nélkül, első tünetként lép fel -, a szövődmények viszont csak később mutatkoznak.