Csak kibírni hó végéig... – Somogyban tizenötezer gyermek éhezhet

Egy friss felmérés szerint Magyarországon a 15 évesnél fiatalabb gyerekek 40,9%-a érintett a társadalmi kirekesztettségben családjának szegénysége miatt. Somogyban a Drávamente, Kadarkút és Lengyeltóti környékén rengeteg a mélyszegénységben élő család, ahol napi 80-100 forint jut élelemre – nyilatkozta Hosszú László, hozzátéve azt is, a hónap végén is érezhetően többet esznek a gyerekek az iskolában. A babócsai intézményben tanulók közül csak néhányan fizetnek a kosztért, a többiek számára ingyenes a napi háromszori étkezés: több mint kilencvenöt százalékuk szociálisan rászoruló. És bizony akadnak, akiknek a tízórai-ebéd-uzsonna jelenti a napi étkezésüket, az otthoni reggelire és vacsorára nem jut pénz - írja a sonline.hu.

A probléma nem egyedi, bár a Drávamentét természetesen jobban érinti, mint például a Balaton-partot vagy Kaposvárt: a megyeszékhelyen például az elmúlt tanévben több mint 2600 gyerek részesült ingyenes vagy kedvezményes iskolai étkeztetésben.

Utóbbi adat is megerősíti a világ legfejlettebb gazdaságú országait tömörítő szervezet, az OECD legfrissebb felmérését a gyermekszegénységről és társadalmi kirekesztettségről.

Magyarországon a 15 évesnél fiatalabb gyerekek 40,9%-a tartozik ide, s ezzel az ország az uniós államok közül a legrosszabb, a nagyon magas kockázatúak közé kapott besorolást Románia, Bulgária és Lettország társaságában.

Az első gyerekszegénység-ellenes programokat még a Gyurcsány-kormány indította – mondta Szabó János kaposvári szociológus –, ám ezek 2011-ben megszűntek. Azóta a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, mint például Somogyban a kadarkútiban a Máltai Szeretetszolgálat által felügyelt Gyerekesély-programok futnak, melyek alapvetően megfelelőek, csak nincsenek beillesztve a költségvetésbe, s lejártuk után nem valószínű, hogy érdemben folytatódhatnak. A projektek során az érintettek felzárkóztatási, életmódváltási, iskoláztatási, adósságkezelési tanácsokat kapnak, gyerekesélyházak működnek. A szociológus szerint azonban a projektek két év után leállnak, s ez az idő kevés a valódi javulásra, hiszen az elmúlt hat-hét esztendő igen jelentős romlását kellene visszaépíteni.

A gazdasági válság leginkább a legszegényebb rétegeket viselte meg. A szegények aránya idehaza 30–33%, ami az európai középmezőnyhöz tartozik, csak éppen arányaiban magasabb a leszakadók száma, és ezt a réteget érintette legnegatívabban a szociális támogatások átalakítás, a megváltozott családtámogatási rendszer – magyarázta a kaposvári szociológus. Ha marad a jelenlegi szociális és gazdasági helyzet, vagyis nem változik a szegénypolitika, további romlás várható. Jellemzően ott sikeresek a programok, ahol az önkormányzat mögéjük állt – tette hozzá Szabó János.

A megyében leginkább a Drávamente, Kadarkút és Lengyeltóti környékén létező a probléma, rengeteg a mélyszegénységben élő család, ahol napi 80–100 forint jut élelemre. Náluk bizony gyakran előfordul, hogy a gyermek csak az iskolában vagy az óvodában eszik. Belegondolni is szörnyű, mi történik velük a hétvégéken. A legnagyobb baj a hazai szociális ellátórendszerrel, hogy szombat-vasárnap nem működik – jegyezte meg a kaposvári szociológus.