• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egy csepp vér már elárulja a titkot

Lapszemle Forrás: Dunántúli Napló Online

Nem csupán a betegek életét lehet megmenteni, hanem jelentős megtakarításokat is el lehet érni.

Immáron gyerekkorban ki lehet deríteni, hogy a vizsgálat alanya milyen súlyos betegségekre hajlamos. Ebben a laboratóriumi diagnosztika legújabb eszközei segítenek, melyek Pécsett is elérhetőek. A korábban gyógyíthatatlan tartott betegségek közül mára nem egy kúrálható – a legjobb mégis az, ha valamilyen módon magát a megbetegedést sikerül megelőznünk. Ebben játszhat nagy szerepet a laboratóriumi diagnosztika, amelynek segítségével fiatalkorban ki lehet deríteni, ha valaki nagyobb eséllyel küzd majd daganatos betegséggel, vagy éppen az érelmeszedéssel.

– Egy súlyos betegség időben történő felismerése minden túlzás nélkül életet menthet, megelőzése pedig rengeteg nyűgtől, szenvedéstől kímélhet meg minket – mondja dr. Miseta Attila, a pécsi egyetem dékánja, a pécsi Laboratóriumi Medicina Intézet professzora. – Ráadásul a legfrissebb eljárások révén nem csupán a betegek életét lehet megmenteni, hanem jelentős megtakarításokat is el lehet érni.

A vizsgálatok érzékenysége és pontossága mellett fontos megemlíteni a gyorsaságot, amely roppant lényeges lehet egy szívinfarktus felismerésekor: egy vérvétel segítségével ma már pár percen belül meg lehet állapítani a szívizom elhalásának tényét, és így azonnal meg lehet kezdeni a megfelelő terápiát – ez ebben az esetben élet és halál kérdése lehet.

Sajnos nem mellékes szempont, hogy a beteg egyáltalán hozzájut-e ehhez a korszerű, ám éppen ezért gyakran drága megoldásokhoz. Bár a legmodernebb technológiák nagyobbrészt a nagyobb magyarországi klinikai központokban, így Pécsett is elérhetőek, használatuk igencsak költségigényes, márpedig a magyar egészségügynek krónikus pénzhiánya közismert, így az orvosok kétszer is meggondolják, igénybe veszik-e a vizsgálatokat.

A laboratóriumi diagnosztika hőskorában, azaz nagyjából ötven évvel ezelőtt még nagy mennyiségű vérre, esetenként akár fél literre volt szükség ahhoz, hogy a legalapvetőbb jellemzőket (így például a vércukorszintet, a vérkoleszterint) megállapítsák. Ma viszont (minden valószínűség szerint a betegek legnagyobb örömére) egy gyűszűnyi minta is elég ahhoz, hogy a legkülönbözőbb szervek megbetegedéséről megfelelő képet alkosson a hozzáértő orvos.