Az oktatás-kutatás szétesése is elképzelhető átfogó egészségügyi bérrendezés nélkül.
Nem csupán az egészségügyi ellátás, hanem az oktatás-kutatás szétesése is elképzelhető átfogó egészségügyi bérrendezés nélkül a debreceni és pécsi orvoskarok vezetői szerint. Csernoch László dékán (Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar) szerint a négy magyar orvosképző intézmény együttműködése példaértékű, rendszeresen egyeztetnek az aktuális problémákról, így természetesen erről a kérdésről is, ahogy az egyes kormányzati intézkedések kapcsán esetenként szükséges egységes fellépésről is. Az biztos, hogy ezt a problémát nem lehet egyik pillanatról a másikra orvosolni.
- Mindannyian egyetértünk abban, hogy az orvostársadalom bérének nagymértékű emelésére volna szükség, mivel jelenleg az orvosok elviselhetetlenül alul vannak fizetve – nem csupán a rezidensek. Ezt persze rengeteg más szakmáról is el lehet mondani, de itt talán különösen élesen jelentkezik, irónikus módon épp annak köszönhetően, hogy a magyar orvosképző helyek mindig is nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy nemzetközileg is elismert, elfogadott diplomákat adjanak ki. Nem meglepő, hogy a frissen végzett hallgatók olyan munkahelyet keresnek, amely révén képesek maguk és családjuk számára biztosítani a megfelelő életkörülményeket. Ha úgy tetszik, az orvoselvándorlás ebből a szempontból értelemszerű.
Ezzel az elvándorlással természetesen kezdeni kell valamit, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezeket az állam, az adófizetők pénzén kitanított szakembereket elengedjük. Ám az nem megoldás, hogy a rezidensek egy részének kiemelt fizetést adunk, ugyanis ezáltal nem csupán a rezidenseken, hanem az orvostársadalom egészén belül keltünk kezelhetetlen bérfeszültséget, hiszen még az is előfordulhatna a jelenlegi javaslat alapján, hogy a kezdő rezidens többet keres, mint az őt irányító és a betegért ténylegesen felelősséget vállaló szakorvos.
A külföldi hallgatók képzése egyrészt egyfajta megoldást jelent az orvosképző helyek finanszírozási gondjaira, mára ugyanis eljutottunk odáig, hogy a térítéses hallgatók nélkül például a mi karunk működését nem lehetne biztosítani. Más kérdés, hogy az orvosok bérezéséhez mindez igencsak közvetetten járul hozzá, csupán arról beszélhetünk, hogy az idegen nyelvű képzésben részt vevő oktatók anyagi helyzetén javít mindez - természetesen pluszmunkáért cserébe.
A téma másik aspektusa, hogy felmérések bizonyítják, hogy például Debrecen város bevételét a nálunk tanuló külföldi hallgatók nagyobb mértékben növelik, mint a város teljes idegenforgalma - mindez 10 milliárdokban mérhető pénzt jelent.
Miseta Attila a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja szerint a helyzet valóban nem könnyű. Magyarországon jelen pillanatban a mostani kapacitások szinten tartása is gondot okoz, hiszen a külföldi hallgatók oktatásához, a színvonal megtartásához felkészült oktatókra és a jelentős infrastrukturális és anyagi igények biztosítására van szükség. Annak ellenére, hogy immár egy éve vannak kormányzati ígéretek ennek a területnek a fejlesztéséről, és mindez az Új Széchenyi Tervbe is bekerült, semmi sem történt, az ebből befolyó bevételeinket pedig olyan szinten vonják el, hogy a szükséges fejlesztésekre sem jut belőle. Ilyen körülmények között nem tudunk több külföldi hallgatót képezni, bármennyire megtérülő befektetés is lenne mindez az egész ország számára.