Egy vicc a hamburgeradó

Akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak a hamburgeradóval sújtott élelmiszeripari gyártók, mert az eddig kiszivárgott elképzelések nemcsak hátrányos megkülönböztetést jelentenének bizonyos termékcsoportok esetében, de az egészségtelen élelmiszer gyanújával jelentős kárt is okozhatnak a cégeknek. A szakemberek többsége szerint egyébként is még a zsírt, cukrot és sót tartalmazó élelmiszerek sem ártalmasak önmagukban, ha ésszerű mennyiséget fogyasztanak belőlük.

A hivatalos érvelés szerint az új közteher hatására kevesebbet kell majd költeni az elhízás miatti betegségekre. Az sem kizárt azonban, hogy a remélt többletbevételből finanszírozná a kormány a kórházakat, vagy egészítené ki a megcsapolt gyógyszerkasszát, esetleg az orvosok fizetésemelését. Az egészségvédelem jelszavával tehát csak egy újabb különadót vetne ki az Orbán-kormány.

A szakemberek, szakmai szervezetek becslése szerint legföljebb 20-30 milliárd forint többletbevételhez jutna a költségvetés, ám a sajtóban megjelent hivatalos becslések nagy szóródással 46-386 milliárd forintos bevételekkel számolnak. Az óriási különbség abból adódhat, hogy valószínűleg még a döntéshozók sem tudják, milyen élelmiszercsoportokat vonnak a „hamburgeradó" hatálya alá.

A közvélemény-kutatók vizsgálataiból kiderült: a lakosság 71 százaléka nem ért egyet a „hamburgeradó" bevezetésével. Egyébként pedig az elhízást nem önmagában a só-, zsír-, illetve cukortartalmú élelmiszerek okozzák, hanem a mozgásszegény, egészségtelen életmód. Ráadásul a kormány ismét a legelesettebbeken ütne egyet, mert a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az alacsony jövedelműek bevételeik 30, míg a magasabb keresetűek csak 20 százalékát költik élelmiszerre. Arra is felhívták a szakemberek a figyelmet, hogy a „hamburgeradó" az amúgy is magasnak számító, 25 százalékos áfára rakódna rá.