Tulassay: a Semmelweis Egyetem az államnak hitelez

A Semmelweis Egyetem (SE) mostanáig mintegy egymilliárd forintot "hitelezett" az államnak, azzal hogy pályázatokat elnyert kutatólaboratóriumainak és kutatócégeinek az intézmény finanszírozza a kutatásokat a Nemzeti Innovációs Hivatal helyett - mondta Tulassay Tivadar, a SE rektora az MTI-nek adott interjújában.

Emlékeztetett, hogy a felsőoktatási intézményeket érintő zárolás miatt már így is egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat az egyetem. Emellett arra kényszerültek, hogy megelőlegezzék a szerződésben rögzített pályázatok kutatásaihoz szükséges forrást, amelyet a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) - korábban: NKTH - tavaly október óta nem fizetett ki.

A rektor szerint ugyanis, ha nem vállalják át ezt a terhet, annak az lehet a vége, hogy a kutatók nem tudják teljesíteni, a szerződésben vállaltakat, ebben az esetben pedig a kutatásra már korábban kifizetett pénzt is vissza kell fizetniük.

A SE esetében a NIH által ki nem fizetett kutatási pénzek nagyjából 30 pályázatot érintenek, amely nagyjából egymilliárd forint hiányt jelent az intézmény életében, ezt csak egyéb forrásaik - pl. oktatás, fejlesztések, béremelések - terhére tudta kigazdálkodni az egyetem.

A rektor elmondása szerint az intézmény működését ez a fajta átcsoportosítás egyelőre még nem veszélyezteti, de középtávon likviditási problémát okoz. Tulassay Tivadar azt mondta: aggódik, mert nem tudja, mi lesz már fél év múlva, jelenleg ugyanis nem lát arra esélyt, hogy a kutatási pénzek belátható időn belül a "helyükre kerülnek".

Tulassay Tivadar szerint hasonló véleményen van a többi kutatóegyetem, például a budapesti műegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem rektora is, akik szintén több száz millió forintot hiteleztek meg ily módon az államnak.

Emlékeztetett arra, hogy a kutatásokat támogató állami források elmaradása 2009-ben is megtörtént már. A rektor szerint az állam akkor is csak "nagyon erős nyomás hatására" egyenlítette ki ezen tartozásait az év végén.

A jelenlegi helyzet miatt a Rektori Konferencia már kétszer - tavaly decemberben és az idén februárban - fordult levélben az illetékes miniszterekhez, de "érdemi választ egyikre sem kaptak". Tulassay Tivadar szavai szerint "jóvátehetetlen károkat okoz a tétlenkedés".

A SE rektora elmondta: megérti, hogy bonyolult a helyzet, mivel a korábbi NKTH most két minisztériumhoz, a Nemzetgazdasági- és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Azt is elismeri, hogy "a korábbi években nem kellő körültekintéssel működő NKTH egyik-másik döntése is felülvizsgálandó", de a zárolás már túl széles réteget érint. Nem lehet, hogy mindenki azért szenvedjen, mert néhány, valószínűleg helyénvaló felfüggesztés miatt semmi kifizetés nincs - fogalmazott a rektor.

Tulassay Tivadar szerint ha az állam nem rendezi hamarosan a helyzetet, ezek az egyetemi kutatólaboratóriumok, kis- és középvállalkozások ellehetetlenülnek, csődbe mennek. Pedig pár éven belül munkahelyeket teremthetnének, és az ország gazdasági fellendítéséhez járulnának hozzá.

Konkrét példaként említette Takáts Zoltán, az SE egyik kutatójának esetét. A Takáts Zoltán által kifejlesztett intelligens sebészeti vágóeszköz, az onkokés csökkenti a ráksebészeti beavatkozás időtartamát, és megnöveli a pontosságát. Az orvos így gyorsabban dönthet a megfelelő gyógyszer kiválasztásáról és annak adagolásáról. Tulassay Tivadar jelezte: a találmányt világszerte méltatja a szakma, de források híján félő, hogy értékesítéséhez Magyarországnak már nem lesz köze. Az onkokés feltalálójának jelenleg mintegy 126 millió forinttal tartozik az NIH. A rektor szerint ez jelentős hátrányba hozhatja a fejlesztést.

A rektor szerint nem lehet sikeres egy nemzetgazdaság, ha az alap- és alkalmazott kutatást, valamint az arra épülő hasznosuló-, hasznosító kutatásokat nem tudja piacképes termékké alakítani, és ha a nemzetközileg elismert kutatóit külföldre űzik munkahelyeik, vállalkozásaik csődje, a hazai reménytelenség, vagy a csábító külföldi lehetőségek.