Eperjes küzd a tiszta vízért

Mit sem változott a helyzet a Csongrád megyei Eperjesen, ahol a vezetékes vízben mért rendkívül magas arzéntartalom miatt az ÁNTSZ decemberben megtiltotta az ivóvíz fogyasztását. Akkor lajtos kocsikból kezdték osztani a tiszta vizet, remélve, a tarthatatlan állapot rövidesen megszűnik. A település azóta sem kapott anyagi segítséget az államtól, így az emberek ma is vödrökkel, tartályokkal várnak a sorukra. Kiss Csaba, Eperjes polgármestere elmondta, megoldást már csak a dél-alföldi ivóvízprogramtól remélnek. Ha kedvezően bírálják el pályázatukat, akkor sem lesz tiszta ivóvizük 2010 előtt.

A tiszta víz szállítási költsége havonta ötvenezer forint. A honvédség felajánlotta, hogy zacskós vízzel segítenek a településnek, ami megint csak elodázása a gondnak. Évente hatszázezer tasak vízre volna szükség, ez 25 millió forint kiadást jelentene. Kiss Csaba szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha Eperjes vízhálózatát összekötnék a Békés megyeivel. A hét kilométeres vezeték 160 millió forintba kerülne, ami az államnak nem sok, az önkormányzat viszont megfizethetetlen. Ha nem kapnak pénzt, akkor még évekig kell múlt századi körülmények közt élniük Eperjes lakóinak.

Az arzén-, vas-, mangán- vagy fluortartalom szinte mindenhol meghaladja a megengedett határértéket. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében ez összesen 217 települést érint. Ezek társulásokba tömörülve vesznek részt az ivóvízminőség-javító programban. A társulásokat tömörítő konzorciumot képviselő Molnár Béla, Orosháza fideszes alpolgármestere elmondta, vezetéképítésre, tisztítóberendezésekre, a településeket összekötő fővezeték lefektetésére, valamint fejlesztésére volna szükség a térségben.

- A körülbelül 106 milliárd forintos beruházáshoz minden településnek 10-15 százalékos önrésszel kell rendelkeznie, az orosházi műszaki térség esetében ez 900 millió forintot jelent - közölte Molnár Béla. - A kötelező fedezettel persze a legtöbb önkormányzat nem rendelkezik, arra pedig nincs garancia, hogy a bankok nyújtanak kölcsönt. A pályázatokat legkorábban az év második felében adhatják be, ennek pontos ideje a társulásokon múlik. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nincs állami garancia arra, hogy a hiányzó önerő előteremtésére segítséget kaphatnak, és sokan azt sem tudják, milyen feltételeknek kell megfelelni.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sajtóosztályán elmondták, a 25 millió eurót meghaladó pályázatokat nemcsak a környezetvédelmi minisztériumnak és az NFÜ-nek, hanem Brüsszelnek is el kell bírálnia. Molnár Béla szerint 2010 közepe előtt nem lesz tiszta ivóvizük, mert kedvező döntés esetén is hónapoknak kell eltelniük, hogy munkához lássanak. A kivitelezéshez ugyanis még körülbelül harminc szakhatóság engedélye szükséges - fűzte hozzá az alpolgármester.