Étrend-kiegészítők: nagyobb szigor kellene

A karcsúbb alakra, izmosabb testre vagy nagyobb szexuális teljesítményre vágyók, de akár csak az egészségük megőrzéséért vagy helyreállításáért tenni akarók millióinak egészségét veszélyeztetik világszerte az engedély nélkül árusított, ismeretlen vagy egyenesen veszélyes összetételű készítmények. Nem véletlenül kerülnek mindinkább a hatóságok célkeresztjébe az étrend-kiegészítők, amelyek piaca dinamikusan növekszik hazánkban is: napjainkban már több mint tízezer étrend-kiegészítő van forgalomban, ami kétszer több, mint a kétezres évek közepén. A törvényeket betartó gyártók, forgalmazók a megbízható termékekre védjegyet vezettek be - írja a Napi Gazdaság.

Az OGYÉI főigazgatója, Pozsgay Csilla a Pharma Tribune/PharmaOnline konferenciáján jelezte: 2010 és 2015 között közel 8000 étrend-kiegészítő forgalomba hozatalát jelentették be a hatóságnál, és több mint 60 százalékuknál találtak valamilyen problémát, ami azt jelenti, hogy a termékek ekkora hányada hordozott magában közegészségügyi kockázatot. Csak 2014-ben 1742 étrend-kiegészítőt jelentettek be, ebből 522-nél találtak valamilyen kifogásolnivalót: például a termék tiltólistás hatóanyagot tartalmazott, illetve gyógyító hatást tulajdonítottak neki a forgalmazók, vagy az egészségre vonatkozó állításokat írtak a dobozára.

A Gazdasági Versenyhivatal különösen ez utóbbi két esetben jár el. Mint Hambalkó Orsolya, a GVH munkatársa elmondta: mivel az étrend-kiegészítők élelmiszernek számítanak, bármely olyan állítás, ami kijelenti vagy akár csak sejteti, hogy a szer megszünteti például a fájdalmat vagy hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, tilos. 2008 óta 40 esetben folytatott versenyfelügyeleti eljárást a GVH az étrend-kiegészítők piacán.

A gyógyszer-felügyeleti hatóság is bírságolhat, ám Pozsgay Csilla szerint még a legmagasabb összegű, egymillió forintos pénzbüntetés is komolytalan. Főleg a szezonális termékeknél, ugyanis két hónap alatt bőven kitermelik a bírság összegét. A főigazgató szerint ezért mindenképpen szükséges lenne növelni a maximálisan kiszabható bírság összegét, és az utólagos engedélyeztetés helyett olyan szabályt hozni, amely előzetes engedélyhez köti az étrend-kiegészítők forgalmazását. További részletek a teljes cikkben