Gerlóczy Márton: Anyák az újszülött osztályon

Április végén feküdt be a gyermekével a kórházba. Nagyon erős rohamok kezdték kínozni a kicsit, majd szétszakadt a gyenge test és az orvos azt mondta, legjobb lesz, ha kórházba mennek, nehogy olyasmi jöjjön közbe, amin otthon nem tudnak segíteni.

A kis testnek szörnyű kín és megpróbáltatás volt a szamárhurut és nehezen birkózott vele, de a kórházban, amitől az anyja mindennél jobban irtózott, meglepetésére igen emberségesen és szépen bántak velük az orvosok és ápolónők, a főorvos úr mindent megtett azért, hogy együtt maradhasson gyermekével, külön fűtött szobát kaptak tiszta és higiénikus fürdőszobával és WC-vel, és a gyermek gyorsan gyógyult, derűs, játékos volt, mindenkire mosolygott, nagyokat aludt. Mindez 1958 áprilisában történt.

A nagymamáról készülő regényem szövegéhez nyúltam, mert ez a rész jutott eszembe ma délután, amikor telefonon beszéltem a testvéremmel, aki három hónapos csecsemőjével 30 órát töltött egy pesti kórház újszülött osztályán. Június 8-án feküdt be gyermekével a kórházba. Nagyon erős láz kínozta a kicsit, majd felforrt a gyenge test és az orvos azt mondta, legjobb lesz, ha kórházba mennek, nehogy olyasmi jöjjön közbe, amin otthon nem tudnak segíteni. A kis testnek szörnyű kín és megpróbáltatás volt a láz és nehezen birkózott vele, és a kórházban, amitől az anyja különben nem irtózott, meglepetésére igen embertelenül bántak velük az ápolónők és az orvosok, a főorvos úr nem tett semmit azért, hogy külön szobát kapjanak. Egy körülbelül 6 nm-es, cseppet sem higiénikus, ellenben undorítóan mocskos lyukba fektették őket, ahol a két gyermekágy mellett már csak egy matrac fért el. A földön... A teljes írás a Vasárnapi Hírek Online oldalán olvasható