EU-élet: esznek, alszanak, halnak

Egység a sokszínűségben - mintha az EU jelmondatát igazolná a jelentés, amelyben az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a társadalmi szokásokat vizsgálja. Kiderül például, hogy a gyorsétkezdék és a szendvicsebédek terjedése ellenére a franciák még mindig napi két és negyed órát töltenek evéssel. Ezzel olyan gasztronómiai nagyhatalmakat is megelőznek, mint Olaszország (naponta közel két óra) vagy Spanyolország (egy és háromnegyed óra). Az vélhetően meg sem lepi az európaiakat, hogy az Egyesült Államok vagy Kanada lakói feleannyi időt szánnak az étkezésre, mint Franciaországban.

Az alvásban is bajnokok a franciák, akik naponta majdnem kilenc órát (8 óra 50 percet) szundikálnak. Érdekes, hogy erre már a rohanó életet élő amerikaiak sem sajnálják az időt: ők lettek az ezüstérmesek (8 óra 40 perc). Csak a harmadik helyezésre futotta a sziesztázásról híres spanyoloknak.

Kifizetődő a nyugodt életmód, hiszen a franciák a várható élettartamban is a világ élmezőnyébe kerültek - igaz, a japánok még őket is megelőzik (Japánban egy nő 86, egy férfi 79 éves életkorra számíthat), annak ellenére, hogy a japánok a legkevesebbet alvó nemzetek közé tartoznak. A spanyolok ezúttal is a dobogó harmadik fokára kerültek. A legrövidebb élet éppen a magyaroknak jut: a hat-nyolc éves különbség Nyugat-Európához képest akár tíz-tizenöt évre is ugrik, ha azt hasonlítjuk össze, hol hány életévet töltenek egészségben.

A legtöbb szabadidejük a belgáknak (napi 6 óra 39 perc) és meglepő módon a fegyelmezett dolgozók hírében álló németeknek van (6 óra 34 perc). A társadalmi szokások azonban itt is közbeszólnak. A „macsó" Olaszországban például a férfiak - átlagosan - nyolcvan perccel több szabadidővel gazdálkodhatnak. Ugyanez szóba sem jöhet az észak-európai államokban, ahol a férfiaknak és a nőknek még a ráérő idejük is egyenlő hosszúságú.

Egyetlen területen valósult meg az európai egység: amikor nem dolgoznak, az emberek mindenütt elsősorban a tévét bámulják.

Sok zsír, sok cigaretta - magyar módra
A magyarok születéskor várható élettartama évekkel marad el az európai uniós átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok átlagosan valamivel több mint 73 évig élnek, az összes EU-tagállamra vetítve ez a szám 79 év, azaz hat évvel több. A nyugat-európai országokban még ennél is tovább élnek az emberek: egy francia polgár például 81 évre számíthat.

- A születéskor várható élettartamot elsősorban az életmód befolyásolja - mondta Nagy András kardiológusprofesszor. - A statisztikák megmutatják, hogy Magyarországon magas a dohányosok száma, magas az energia-bevitelen belül az elfogyasztott zsír aránya, és itt a legkevesebb az aktív mozgással töltött idő. A zöldség-gyümölcs fogyasztással nem állunk rosszul, ott az európai középmezőnybe tartozunk - fejtette ki a Magyar Nemzeti Szívalapítvány kuratóriumának elnöke. A professzor hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a várható élettartamra az egészségügyi ellátórendszernek kevés hatása van, annak eldöntésében tízszázaléknyi a szerepe.

Mindezek megváltoztatásához Nagy András szerint nem elegendő egy-egy reklámkampány vagy szűrőprogram. - Arra lenne szükség, hogy a kormányzat kiemelten kezelje az egészségügyet, és olyan átfogó programot indítson, amely a társadalom minden szegmensére kihat - mondta. Ennek eleme lehetne például az egészségtan oktatásának bevezetése alap- és középfokon, továbbá az élelmiszercímkék reformja is. - Ma a címkékről az sem tudja megállapítani, pontosan mi van benne, aki szeretne egészségesen étkezni - magyarázta a professzor.

Mindezek mellett elő kellene segíteni, hogy minél könnyebben jussanak be „civilek" sportlétesítményekbe, és hasznos lenne, ha az egészségpénztárak minél nagyobb mértékben támogatnák a rekreációs tevékenységeket. - A dohányzás bizonyítottan 200-300 milliárd forint kárt okoz évente a társadalomban, például a munkaképes korúak korai halálozásával - mondta a kardiológus. Hangsúlyozta, hogy így a probléma gazdasági hatásokkal is jár. - Nyugat-Európában már sok országban érvényben van az a szabályozás, amely tiltja a dohányzást a vendéglátóhelyeken, zárt közterületeken vagy hivatalokban - mutatott rá a professzor.