Füstmentes étterem, füstölgő tulajdonos

A Magyar Tudományos Akadémia ma bemutatott elemzése szerint Magyarország gazdasága nem készült fel egy ilyen végzetes lépésre. Hónapok óta folyik a lobbizás azért, hogy ne tiltsák be itthon a dohányzást a zárt vendéglátóhelyeken, mert az érintettek szerint ez végzetes lehet jó néhány vállalkozás számára.

A vendéglősök elismerik a tiltás népegészségügyi és társadalmi jelentőségét, nem értik, miért nem elegendő az a kilenc éve létező törvény, amely lehetővé teszi, hogy a kikapcsolódást jelentő éttermi programban szabadon választhatnak a vendégek: dohányzó vagy nemdohányzó, egymástól elkülönített helyiségekben költik-e el a vacsorát. Mostanra több nemzetközi felmérés bizonyítja, hogy a teljes tiltás nemcsak komoly bevételkiesést jelentene, de az éttermi időtöltés kultúráját is visszavetné.

A tiltás ellen folytatott harc részeként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikatudományi Intézete ma publikálja azt a tanulmányát, amely a szigorítás nemzetközi környezetéről, lehetséges társadalmi és gazdasági hatásairól szól, és ajánlást fogalmaz meg a jelentős veszteségeket nem okozó szabályozásra. Az MTA megállapítja, hogy ha a vendéglőkben, kiskocsmákban a jövőben egyáltalán nem lehet rágyújtani, az biztosan csökkenti majd a vállalkozók bevételeit, legalább tíz százalékkal, ám az első időkben még annál is nagyobb mértékben. Az MTA kutatói azt javasolják, hogy a döntéshozók inkább fektessenek nagyobb hangsúlyt a jelenlegi jogszabályra, mert az már eleve biztosítja az egészséges környezetet a nem dohányzóknak. Előírja a fizikai elkülönítést, valamint a megfelelő szellőzést.

A javaslatok szerint a törvény helyett az üzlet tulajdonosa is eldönthetné, hogy éttermét füstmentes övezetté nyilvánítja-e, ekképpen a vendégeket sem fosztanák meg a szabad választás jogától. Így működik Ausztriában, Németországban és Spanyolországban is sikeresen.