• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gödörben az AIDS prevenció

Lapszemle Forrás: Népszava

Idén se pályázat, se prevenciós pénz, így AIDS-megelőzési program sincs Magyarországon.

„Féléves késéssel kezdte meg az Egészségügyi Minisztériumban működő AIDS-bizottság a HIV-fertőzés és a betegség megelőzésére szánt százmillió forint szétosztását" - minderről 1999 szeptemberében számolt be a Népszabadság az első Orbán kormány idején. A helyzet ma ennél sokkal rosszabb: 2012-ben a Nemzeti AIDS Bizottságot még össze sem hívták, és „elfelejtették" kiírni az idei HIV-prevenciós pályázatokat. Eközben csökken a hazai HIV-szűrések száma, pedig már biztos, hogy idén fogják kiszűrni a legtöbb HIV-fertőzöttet a tesztelés 1986-os bevezetése óta. Számuk először fogja meghaladni a kétszázat – írja a Népszava – online.

2011-ben az állam 15 millió forintot osztott szét civil szervezetek között HIV-prevencióra pályázati úton, és tavaly ilyenkor már el is kellett számolni a pénzköltésekkel. Idén azonban se pályázat, se prevenciós pénz, így megelőzési program sincs Magyarországon. A hosszasan előkészített Nemzeti AIDS Stratégiát sem terjesztették a parlament elé, így nincs érvényes AIDS stratégiája az országnak.

Azt sem lehet tudni, ki a felelős a HIV/AIDS ügyekért. A kormányzati tanácsadó testületet, a Nemzeti AIDS Bizottságot (NAB) több mint másfél éve nem hívták össze. A NAB-nak javaslattételi joga és kötelezettsége lenne az AIDS elleni küzdelem egyes feladatainak rangsorolására, valamint döntenie kellene a rendelkezésre álló prevenciós pénzek szétosztásáról. A NAB működésére nemzetközi kötelezettséget vállalt az ország 2004-ben a Dublin-i Nyilatkozat aláírásakor. Információink szerint a kormányzat átalakítás miatt a korábbi tanácsadó testületek munkáját szünetelteti, a régi testületek már nem, az újak pedig még nem működnek – számol be róla a lap, amely azt is megírja, hogy feltehetően idén is el elköltik a HIV-prevencióra szánt pénzeket, csak még azt nem lehet tudni, hogy mire. Az év hátralevő szűk egy hónapja aligha elegendő bármiféle program megvalósításához. Annyi biztos, hogy idén is lesz médiakampány december 1-jétől, - mint az elmúlt két évben - az RTL Klub és a TV2 tehetségkutató műsorainak közreműködésével. Az azonban kétséges, hogy a kampány hatására jövőre többen fognak HIV-szűrésre menni.

Bár Magyarországon a nyilvántartások szerint kevés HIV-fertőzött él, a hivatalosan regisztrált fertőzöttek száma négyévente duplázódik. Ha a tendencia folytatódik, utolérhetjük keleti és nyugati szomszédainkat – húzza alá a lap. Romániában és Ausztriában közel azonos a fertőzöttek száma, de nyugati szomszédunknál magasabb, 0,3 %-os a betegség előfordulása az összlakosság arányában. A kontinensen Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, ott a népesség 1,1 százaléka érintett. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint Magyarországon 2012. szeptember 30-ig 2281 fertőzöttet találtak a járványügyi szakemberek. A rózsaszín képet árnyalja, hogy uniós összehasonlításban már 2010-ben hátulról az ötödik helyen álltunk a szűrések számának tekintetében. Még így is jobbak lennénk HIV/AIDS megelőzésben, mint a nyugati országok, vagy a szűrések alacsony száma kelti a hamis illúziót? – teszi fel a kérdést a lap, amely beszámol arról is, hogy a Háttér Társaság a Melegekért által üzemeltetett óvszerautomaták anyagi forrás hiányában idén őszre kiürültek.

A program 1990-től működött rendszerint HIV-prevencióra szánt közpénzekből. A civil szervezet 10 automatát üzemeltetett, melynek az éves fenntartási költsége az óvszertől a dobozolásáig és az automaták folyamatos töltéséig évi 2,5-3 millió forintba került. Ősszel azonban óvszer helyett csak egy kiragasztott cetli tudatta, hogy támogatás híján nem működnek a gépek. A programnak köszönhetően 50 forintért lehetett dobozos óvszerhez jutni, így a szociálisan rászorulók is könnyen meg tudták vásárolni.

Információink szerint a szórakozóhelyeknek volt idejük felkészülni a változásra, és még időben be tudták szerezni a szükséges óvszereket. Azonban ha nem talál új pénzügyi forrásokat a Háttér Társaság, akkor tartósan üresen maradhatnak a civil szervezet automatái. A szórakozóhelyek tapasztalatai alapján a vendégek inkább használnák az automatákat, minthogy a kiszolgáló személyzettől a pultnál kérjék el az óvszert.

Magyarország első és csaknem egyetlen anonim HIV-szűrőállomása a 20 éve működő Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) is anyagi gondokkal küzd – folytatja írását a lap. A szolgálat az eddigi 5-10 ezer helyett idén csak 3 ezer szűrést tud végezni. Az ok egyszerű. A korábbi évekhez képest 2012-ben még semmilyen HIV/AIDS megelőzési pályázatot nem írtak ki. A szolgálat folyamatos működéséhez évi körülbelül 10 millió forintra lenne szükség. Azonban 2012-ben a civil szervezeteknek szánt támogatásból egy fillért sem kaptak. Egyetlen nyertes pályázatuk pedig várólistára került. Még az sem kizárt, hogy emiatt a jövőben pénzt kell kérniük az eddig ingyenes vizsgálatokért.

Dacára a kevesebb szűrésnek, a HIV-pozitívok száma ugyanannyi, mint a korábbi magasabb szűrésszámú években volt. Szakemberek szerint, ha leszűrnék a szexuálisan aktív korcsoportba tartozókat, akkor a mostani szám többszörösét találnák. Az ANTSZ-nél az összes szűrés 1-2 százaléka jár pozitív eredménnyel. A szolgálat munkatársa szerint az lenne a legjobb, ha lenne Magyarországon olyan program, amely módszeresen végigszűri az érintett csoportokat. A civil szervezet ezt teszi rendelőjében, vagy egyéb budapesti és vidéki helyszíneken. Azonban az állam jelenleg nem finanszírozza ezt a tevékenységet, valószínűleg azért mert az egészségügyi rendszerbe akarja beterelni a szűrést és a megelőzést. Ha nem erről lenne szó, akkor elég nagy a félreértés – húzza alá a lap.

Eközben a magyarok kevesebb, mint 0,9 százaléka jár csak HIV-szűrésre. A jelenlegi egészségügyi rendszer nincs felkészülve több ezer HIV-fertőzött fogadására, ha számuk valóban megduplázódik a következő négy évben. A HIV-pozitívok ellátása ma országosan két helyen történik, mind a két hely Budapesten van. Terápiás ellátás azonban csak egy intézményben, a László Kórház immunológiai centrumában történik. Az ezernél is több betegre mindössze 4 orvos jut, a többi orvost talán most képzik.
Ezek a problémák azonnal megoldódnának, ha már létezne végleges megoldás a HIV-fertőzöttek gyógyítására, valamint lenne a fertőzéssel szemben védőoltás. Korábban a szakemberek mindig 5-10 évben gondolkodtak, és igazuk volt, mert lettek gyógyszerek, melyeket ma még élethosszig kell szedni a fertőzötteknek. Most a szakemberek abban bíznak, hogy 5 éven belül lesz végleges megoldás.