Harmincszoros drágulás a hazai egészségügyben

Az elmúlt csaknem 25 évben összességében harmincszorosára emelkedett az egészségügyi intézmények által beszerzett áruk és szolgáltatások átlagos árszintje. Noha 2000 óta 10 százaléknál kisebb volt az ágazatban az éves infláció, a ’90-es években előfordult, hogy a 40–50%-ot is meghaladta – derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet árinformációs tájékoztatójából – írta a Világgazdaság – online.

Az egészségügyben tapasztalt árrobbanás jelentősen meghaladta a lakossági áremelkedést. Az 1987-es évet véve alapul elmondható, hogy míg a lakosság az 1987-esnek a húsz, addig az egészségügyi intézmények a harmincszorosáért tudják ma átlagosan ugyanazokat az árukat beszerezni, illetve szolgáltatásokat igénybe venni.

Az egészségügy fogyasztói kosarán belüli arányok persze eltérnek a lakosságitól. Míg az előbbiben a szolgáltatások, valamint a gyógyszer és orvosi eszköz, az utóbbiban az élelmiszer képviseli a legnagyobb hányadot. Tavaly – ha csak néhány tized százalékkal, de – az egészségügyi intézményi árindex már alacsonyabb volt (103,2), mint a lakossági (103,9). Az orvosságokhoz 2011-ben változatlan áron jutottak az intézmények, viszont az üzemanyag jelentősen, 20 százalékkal megdobta a kiadásaikat, ami leginkább az Országos Mentőszolgálatot sújtotta.

A szolgáltatások árai ebben a szektorban a lakosságéhoz hasonlóan változtakaz elmúlt évben : míg a villamosenergia-, az egyéb üzemeltetési és fenntartási szolgáltatások kisebb, a távhő- és a melegvíz-szolgáltatás, a gáz, valamint a víz- és csatornadíjak nagyobb mértékben drágultak. A kommunikációs szolgáltatások (posta, távközlés) díjai is jócskán, 8 %-kal növekedtek, de a kiadások között ezek aránya a 2 %-ot sem éri el.