Az orosz egészségügy reformjának első eredménye a kórházi halálozási arány emelkedése.
Meglepő módon a moszkvai legfelső számvevőszék jelentése tárta fel az orosz egészségügy folyamatban levő reformjának problémáit. A dokumentum szerint, amit a The Moscow Times ismertetett, a reform kezdete óta tavaly az előző évihez képest 2,6%-kal nőtt a kórházi halálozások aránya, 18 ezerrel több beteg halt meg gyógyintézetben – írja a Napi.hu portálja.
Az országos halálozási arány 2014 végén 1000 emberenként 13,1 volt a kormány által várt 12,8 helyett, vagyis az egészségügy optimalizálásának folyamata nem érte el egyik legfontosabb célját, a halálozások számának csökkentését. Az idei év első két hónapjában pedig 2,2%-kal haladta meg a tavalyi első két hónapét.
A 2013-ban indított optimalizálási program keretében több kórházat, klinikát bezártak, dolgozóikat elbocsátották, ami miatt számos tiltakozó akcióra és tüntetésre került sor. A számok megdöbbentőek: tavaly 90 ezer egészségügyi dolgozó vesztette el az állását, és bár a helyükön maradók keresete elméletileg nőtt, a folyamatot az auditálók a betegek szempontjából kétségesnek minősítették, a szolgáltatásokhoz való hozzájutást megnehezítették.
Az egészségügyi szolgáltatások átszervezésének hatása egyenetlen, Moszkva például - talán nem véletlenül - jól járt. A fővárosban 23 kardiológiai központot hoztak létre, ezeknek köszönhetően harmadára zuhant a szívrohamban elhunytak száma. Az átlagos moszkvai hat évvel tovább él az országos átlag 70,8 évnél. Azonban a fővároson kívüli 61 régióban nőtt a kórházi halálozások aránya.