Kis magyar körbevárosdi

A Népszabadság másfél hónapja adott arról hírt, hogy bár egy megállapodás szerint a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) képzőművészeti kollekcióját, az 1920-35 években Selig Árpád elmeorvos által alapított gyűjteményt a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába és kezelésébe adná az Egészségügyi Minisztérium (EM) -, a rajzok és festmények továbbra is az elnéptelenedett Lipóton találhatóak.

A tervek szerint az MTA múzeumot nyitna az anyagból az Oktogonhoz közeli ingatlanában. Az egészségügyi intézmények megszüntetési biztosának kijelölt Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) mégis keresztülhúzta ezt a tervet. A főigazgató, Kárpáti Zsuzsanna nemcsak a Selig-kollekció leltározása körül fedezett fel hiányosságokat, hanem a gyűjtemény kiállítását is aggályosnak tartotta volna. Érvei szerint a képzőművészeti munkákból, a nyolcezer kötetes könyvtárból, valamint a levéltári részből (a Lipóton gyógyuló és alkotó pszichiátriai ápoltak kórlapjaiból) álló anyag utóbbi része nem tehető közszemlére. Személyiségi és kegyeleti jogokat sértene a betegek kórtörténetének bemutatása. Hiába érvelnek muzeológusok és művészettörténészek azzal, hogy a Selig-gyűjtemény darabjai csak ekképp értelmezhetők és értékelhetők igazán.

Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, Beke László ezért úgy véli, a tárgyalásokat elölről kell kezdeni, és az Akadémia csakis akkor vállalhat részt az egyre zavarosabb Selig-ügy megoldásában, ha az EM végre közli velük, mikortól, milyen feltételek mellett akarják átadni a kollekciót.