• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Komoly probléma a brit vírusmutáció hazai megjelenése

Lapszemle 2021.01.14 Forrás: portfolio.hu
Komoly probléma a brit vírusmutáció hazai megjelenése

Jelentősen megemeli a nyájimmunitási küszöböt – csak Magyarországon akár egy-másfél millió emberrel.

A társadalom mekkora hányadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány terjedése szempontjából biztonságban legyünk? Ezt a nyájimmunitást hogyan befolyásolja az új, Nagy-Britanniából származó vírusváltozat? Hogyan segíthet ebben a járványügyi modellezés? Ezekre a kérdésekre válaszolt a KOVIDők kutatói tájékoztató oldal kérdéseire Röst Gergely matematikus. A professzor szerint a mostani csökkenő magyarországi járványgörbe nem tudna fennmaradni a brit vírusmutáció megjelenésével, írja a Portfolio

Rendkívül érdekes és értékes videóinterjút közölt a KOVIDők koronavírussal kapcsolatos tényfeltáró kutatói Facebook-oldal, amely szakértőket kérdez a járvánnyal kapcsolatban riportsorozata keretében. A legutóbbi bejegyzés szerint Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója Röst Gergely matematikust kérdezte arról, hogy milyen hatással lesz a vakcináció a vírus terjedésére, mekkora problémát jelent az angliai új vírusvariáns jobb terjedési képessége, előre vetíthetők-e az újabb járványhullámok, és mérhető-e a korlátozó intézkedések gyakorlati értéke. 

A szakértői beszélgetésnek aktualitást ad, hogy szerda óta tudjuk: Magyarországon is kimutatták a rendkívül gyorsan terjedő brit vírusmutációt.

A videós beszélgetést összefoglaló Bokor Dóra gyógyszerész a KOVIDők posztjában emlékeztet arra, hogy Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének helyettes vezetőjeként a vírusok terjedésének modellezésével foglalkozik. A járványmatematikai csoport vezetője korábban az Oxfordi Egyetemen végzett kutatómunkát. A matematikussal a Portfolio elsőként készített interjút a járvány előrejelzéséről.

A járvány terjedési sebességét fejezi ki a reprodukciós ráta. Vagyis hogy egy fertőzött – adott körülmények között, a járvány adott szakaszában – hány másik embernek tudja átadni a fertőzést. Négy tényezőből áll össze – ezek (1) a fertőzött személlyel kontaktusba kerülők száma, (2) a fertőzés átadásának esélye egy ilyen kontaktus során, (3) a fogékonyak aránya a populációban, valamint (4) a fertőzőképes időszak hossza. Ebből a négy tényezőből a fogékonyak aránya az, ami természetes módon is csökkenni kezd egy idő után, ha már sokan átestek a fertőzésen. 

Ez egy matematikai képlettel kiszámítható a reprodukciós szám ismeretében (1 mínusz 1/R): ha a reprodukciós szám 2, akkor a populáció felének, ha a reprodukciós szám 3, akkor a populáció kétharmadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány ne tudjon terjedni - írja a blog. Azt is tudni kell azonban, hogy ez a képlet csak egy jól kevert és homogén populációban érvényes, tehát ez egy ún. küszöbszám, vagyis egy közelítő érték.

Mivel – szerencsére – Magyarországon nem volt tartósan lehetőség arra, hogy megfigyeljük, mekkora a reprodukciós szám a teljesen fogékony populációban, beavatkozás nélküli állapotban (lévén nem sokáig terjedt a járvány beavatkozás nélkül), az R-számot csak becsülni tudjuk: 2,5–3 közé tehető, ami alapján a nyájimmunitási küszöb nagyjából 60–67 százalék.

Mivel azonban a populáció heterogén, nem mindegy, hogy ki az a 60–70 százalék, aki védetté válik, azaz lényeges, kiket oltunk: elsődlegesen a fő potenciális terjesztőket kell védőoltásban részesíteni. Azt is tudni kell természetesen, hogy a járvány nem fog abban a pillanatban véget érni, amint elérjük ezt az átoltottsági (immunis) arányt - olvasható a bejegyzésben. 

Több független tanulmány is megerősítette, hogy az új vírusváltozat terjedési képessége lényegesen jobb, mint a korábbiaké, a reprodukciós szám 50-70%-kal is magasabb volt egyes kutatások szerint - felelte a matematikus. Eddig a hírek arra fókuszáltak, hogy ez az új mutáns sem okoz súlyosabb megbetegedést, és a vakcina erre is hatékony lehet, vagy könnyen módosítható annak érdekében, hogy hatékony maradjon - emlékeztetett.

Ám ha ennyivel nagyobb a terjedési képessége, az valójában nagyon komoly probléma. (...) Jelentősen megemeli ugyanis a nyájimmunitási küszöböt – csak Magyarországon akár egy-másfél millió emberrel.

Legolvasottabb cikkeink