Kórházak csapják be saját dolgozóikat

Alapbértől függően 30-60 ezer forinttól eshetnek el az egészségügyi dolgozók amiatt, hogy a kórházak jelentős része nem választja szét az intézmény által elrendelt, illetve a magasabb bérért, önként vállalt órákat – tudta meg a Magyar Hírlap. A hazai intézményekben ráadásul rendszeresen megsértik az európai munkaidő-direktívákat.

A foglalkoztatók úgy játsszák ki a jogszabályokat, hogy pontatlanul végzik az általuk elkészített munkaidő-beosztásban szereplő órák minősítését, vagyis azt, hogy melyek sorolhatók a kórház által elrendeltek, illetve melyek a dolgozók által önként vállallak közé. Az önként vállalt munkaórákért ötven százalékkal többet kellene fizetniük az intézményeknek, így a hamis adminisztráció miatt jelentős összegtől fosztják meg az egyébként is európai színvonal alatti bérért dolgozó hazai szakembereket. Ráadásul így a nyugdíj szempontjából fontos szolgálati idő is jelentősen csökken.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke az újságnak elmondta, hogy országszerte általánossá vált a munkaidő-direktíva megsértése, és az, hogy a bérek egy részét visszatartják. A szakértő úgy véli, hogy nem megfelelő a 2007 júliusában életbe lépett törvény, mert azt többféleképp is lehet értelmezni. A szövetség a problémát jelezte az egészségügyi tárcának is.

Bélteczki János azt is elmondta, hogy ugyan a jogszabályok kimondják, 24 óra szolgálat után 8 óra pihenőidőt köteles biztosítani a foglalkoztató, akadt olyan orvos, aki péntek reggeltől hétfő reggelig volt ügyeletben, ami nem csak rá nézve veszélyes, de akár betegek élete is veszélybe kerülhetett volna. Különösen nehéz a helyzetük a háziorvosoknak, mivel 24 órás ügyeletet látnak el, és azután kötelesek munkába állni.

Rácz Jenő, Magyar Kórházszövetség elnöke a Magyar Hírlap megkeresésére elmondta, hogy hivatalosan még nem foglalkoztak az üggyel, de a következő elnökségi ülésen biztosan napirendre kerül. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a helyzet bonyolult, hosszadalmas kiszűrni a munkavállalókat kijátszó kórházakat, mert vannak intézmények, amelyek a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény által szabályozzák a bérezést, és vannak, amelyek gazdasági társaságként működnek a munka törvénykönyvét véve alapul - vagy kollektív szerződések alapján fizetnek. Rácz Jenő elismerte, valóban nagy szórás mutatkozik a bérezésben, és sokan egyedien értelmezik az érvényben lévő jogszabályokat.