Az APEH önálló járulékvizsgálatokat is végez, az idén már több mint 21 500-at. Ennek keretében ellenőrzi az eho befizetését is.
A személyi jövedelemadó mellett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) mind nagyobb figyelmet fordít a járulékok, többek között az egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetésének ellenőrzésére is a vagyonosodási vizsgálatok alatt. A tapasztalatok szerint a korábban, 2006-ban és 2007 első felében lebonyolított több ezer vagyonosodási vizsgálat jó része még nem ölelte fel az egészségügyi hozzájárulás ellenőrzését. Holott ez nem kerül különösebb erőfeszítésbe a revizoroknak. Ha ugyanis a vizsgálat alatt az adóhatóság fizetési kötelezettséget állapít meg, ezzel egyidejűleg meghatároz egy új adóalapot is - már amennyiben az adózó nem vagy sikertelenül fellebbez e megállapítás ellen.
E korábban be nem vallott jövedelem után azonban nemcsak az szja-t, hanem az ehót is be kell, vagyis be kellett volna fizetni. Ez utóbbi azonban az adóhivatali határozatok jó részében nem szerepelt, és a kötelezettek többségének sem szúrt szemet a hirtelen keletkezett járulékhiány. A revizorok számára könnyű préda lehet egy-egy ilyen adózó. Az APEH önálló járulékvizsgálatokat is végez, az idén már több mint 21 500-at. Ezek keretében ellenőrzi az eho befizetését is. Mindezek alapján az adózóknak érdemes fontolóra venniük egy önellenőrzés lehetőségét az eho fizetésének terén.
Az, hogy a korábbi revíziónak része volt-e az egészségügyi hozzájárulás fizetése, kiderül a vizsgálati megbízólevélből és az ellenőrzéssel kapcsolatos adóhatósági dokumentumokból, először tehát ezeket kell alaposan nagyító alá venni. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a 11 százalékos járulék mellett létezik egy 14 százalékos hozzájárulás is, amelyet bizonyos jövedelmek után akkor kell megtéríteni, ha az adózó összes befizetett egészségügyi járuléka éves szinten nem éri el a 450 ezer forintot.