Megfékeznék a kanyarót

Magyarországon az év eleje óta nem jelentettek és nem diagnosztizáltak laboratóriumi vizsgálattal kanyaró megbetegedést - közölte dr. Krisztalovics Katalin, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) járványügyi szakorvosa. Az adatok alapján 2006 óta mindössze két esetben regisztráltak kanyaró fertőzést annak ellenére, hogy a WHO legfrissebb jelentése szerint az idén októberig 26 000 kanyarós esetet jelentettek 36 európai országból - ebből 9 megbetegedés végződött halállal. A legtöbben, több mint 14 ezren Franciaországban betegedtek meg, főleg öt év feletti gyerekek és fiatal felnőttek, de jelentős számú beteget jelentettek Spanyolországból, Romániából és Macedóniából is. Rebecca Martin, az Egészségügyi Világszervezet oltási programokért felelős európai vezetője szerint ennek a nem elég magas átoltottsági arány az oka, hiszen az esetek fele tizenöt évnél idősebbeknél fordul elő.

A kanyaró vírusa a beteg ember váladékaival ürül, és cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után, 9-11 nap múlva hirtelen fellépő náthás tünetek, illetve láz, köhögés és kötőhártyagyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség egyik szövődménye lehet tüdő- és agyvelőgyulladás is.

- Magyarországon a kanyaróval kapcsolatos kiváló, egész Európában is példamutatóan jó járványügyi helyzet a hosszú idő alatt következetesen végrehajtott védőoltási programnak köszönhető - közölte dr. Melles Márta, az OEK főigazgatója, így személyesen szerencsére csak a magyar lakosság idősebb tagjai ismerik magát a betegséget. A védőoltás bevezetését a gyakori és rendkívül súlyos szövődmények indokolták - tette hozzá a főigazgató. A 2010-es adatok alapján Magyarországon az oltásra kötelezettek - vagyis minden gyermekkorú személy - 99,9 százaléka, az újraoltás esetén pedig 99,5 százaléka megkapta a kanyaró elleni védőoltást.