Nem elég a járulék, ki kell pótolni a kasszát

Nem lesz pénz az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, s az elöregedett mentőgépkocsik cseréjére sem. Drasztikusan csökken a gyógyszerár-támogatásra fordítható keret is.

- Az egészségbiztosítási kasszát 1746 milliárd forintra terveztük, amelyből 570 milliárdra nincs járulékfedezet. A hiányzó részt a központi költségvetésből pótolja ki a kormány - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amikor ismertette tegnap a jövő évi költségvetés tervezetét. Papíron ugyan mintegy 300 milliárd forinttal több pénz lesz a kasszában az ideihez képest, a gyakorlatban viszont ez nem többlet, mostantól ugyanis már innen kell fizetni a rokkantsági ellátásokat, amit eddig a nyugdíjalapból finanszíroztak.

Bevételi oldalon egyébként az jelent többletet az Egészségbiztosítási Alapnak, hogy egy százalékkal emelik az egyéni egészségügyi hozzájárulást, valamint pluszadóval terhelik a balesetbiztosítókat. Nekik kell a jövőben megtéríteniük a balesetet okozók egészségügyi ellátását, e jogcímen 27 milliárdos bevételre számít a kormány. Ez azt jelenti, hogy ha az Egészségügyi Államtitkárság talál is némi forrást, amelyből többletpénz juttatható a dolgozóknak, azt valószínűleg valamilyen „kényszermegoldással", s nem valós béremeléssel lehet majd kiosztani.

Ilyen volt például az idén a rezidenseknek meghirdetett 100 ezer forintos ösztöndíj, a szakorvosoknak és a szakdolgozóknak kínált képzési-továbbképzési támogatás, valamint ilyen lehet a tervbe vett pótlékemelés.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint úgy tűnik, a döntéshozók még mindig nem hiszik el, hogy nem lesz Magyarországon egészségügyi ellátás. Ötvenhatmilliárd forinttal emelkedik ugyan a fekvő- és járóbeteg-ellátás finanszírozását biztosító kassza összege, ez azonban csak elvben létező többlet, eközben ugyanis olyan változások történnek, amelyek növelik a kiadásokat. Ilyen például a minimálbér, valamint a magasabb képzettséggel rendelkezőknél a kötelező bérminimum emelése. Ezeket a tételeket az intézményeknek a finanszírozásból kell kifizetniük, külön fedezetet nem kapnak rá. A másik tétel az áfaemelésből és az inflációból adódó többletkiadás.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az említett tételek összesen körülbelül 50 milliárd forinttal növelik az intézmények kiadásait. Ha a költségvetés ennyi növekményt tartalmaz, akkor az még mindig csak azt jelenti, hogy a jelenlegi szinten maradtunk - fogalmazott a korábbi egészségügyi miniszter.

További többletkiadást jelent az intézményeknek, hogy számos gyógyszert áttettek a patikai forgalomból a kórháziba, ami azt jelenti, hogy ezeket a készítményeket nekik kell finanszírozniuk az ellátás részeként. A gyógyszerkassza szenvedi el a legnagyobb „csonkolást", több mint 80 milliárd forintos elvonást mutat ez az előirányzat - erre régóta számítani lehetett, hiszen a döntés már a hónapokkal ezelőtt ismertetett Száll Kálmán-tervben is szerepelt. Gyógyszerártámogatásra így 219 milliárd forintot költhetne jövőre az állam.