Nincs fedezete a kórházaknak a béremeléshez

Nem kaptak pénzügyi fedezetet az egészségügyi intézmények a kötelező minimálbér és bérminimum emeléséhez, ezért az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságához fordult – írja a Magyar Nemzet Online. Az idén a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál a minimálbér összege 78 ezer forintról 93 ezerre nőtt, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak úgynevezett garantált bérminimuma pedig 94 ezerről 108 ezerre emelkedett. Az intézmények még nem tudják megítélni, hogy ez mekkora többletterhet ró rájuk.

Más bérproblémák is nyomasztják az egészségügyi intézmények vezetőit. A napokban kapják meg a januári munkavégzés után járó fizetésüket a dolgozók, s valószínűleg sokan meglepődnek majd, amikor azzal szembesülnek, hogy több ezer, vagy akár tízezer forinttal is kevesebbet utaltak a bankszámlájukra, mint egy hónappal korábban. Bércsökkenést most is az átlag alatt keresők szenvednek el. Mindezt az idei adóváltozások okozzák: megszűnt ugyanis az adójóváírás, és emelkedett az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Az átlag alatt keresőknél ezt nem tudták ellensúlyozni a kedvező változások.

A kormány megpróbált valamit lépni azzal, hogy a közszférában dolgozóknál bérkompenzációt ad, ám ez sok helyen késik – ha a szükséges papírokat nem adták le időben –, vagyis a most érkező fizetésnél még nem jelenik meg. További gondokat okozhat helyi szinten, hogy a minimálbér és a bérminimum idei emelésével újabb bérkategóriák csúsztak össze a közszférában. Így még inkább eltűntek a végzettség, a szakképzettség és a munkában töltött évek száma alapján elvárt fizetési különbségek.