Roma gyereknek nem, haiti árvának szívesen adnak a magyarok

Az alapítvány - a többi civil szervezethez hasonlóan – javában kampányol az egyszázalékos felajánlásokért, ám az elnök szerint szinte behozhatatlan hátrányban vannak például az állatmenhelyekkel szemben. Az emberek elsősorban azoknak a szervezeteknek adnak, amelyek tevékenysége személyesen érinti őket. Vagyis, ha van vagy volt a családban rákbeteg, akkor nagy valószínűséggel egy ilyen alapítványnak ajánlják fel a pénzt, ha pedig állatot tartanak, akkor szívesen adakoznak állatmenhelyek javára.

Nem véletlen, hogy tavaly a Gyermekrák Alapítvány (368 millió forint) és a Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány után (125 millió) a Rex Kutyaotthon kapta a legtöbb pénzt, 119 millió forintot. Ők egyébként évek óta a „top háromban" vannak.

- Sajátos helyzetben van a gyermekétkeztetés, hiszen a mi célcsoportunk nem fizet adót, így nincs egy százaléka sem, amit felajánlhatna - mondja Király Gábor. Szerinte még egy jelenség nehezíti a dolgukat: a rasszizmus.

- Gyakran hallom, hogy miért adjanak nekünk pénzt, ők ugyan nem támogatnak hatgyerekes cigány asszonyokat - meséli. Pedig éhező és rosszul táplált gyerekből van bőven: 380 ezer gyerek él szegénységben, 130 ezren alultápláltak és körülbelül 20 ezren éheznek. A legszegényebbek ugyan ingyen ehetnek az óvodában és az általános iskolában, de a hétvégéken és a tanítási szünetekben nem mindig jutnak megfelelő mennyiségű és főleg minőségű ételhez. A Gyermekétkeztetési Alapítvány ezekre a napokra biztosít ennivalót.

Évente 80 ezer gyereknek adnak enni, háromezernek naponta, a többieknek 4-5 alkalommal hetente. Tisztában vannak vele, hogy a munkájuk csak tűzoltás, a problémát legfeljebb enyhíteni tudják.

Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa hasonló tapasztalatokról számol be. - Magyar ügyekhez nagyon nehéz támogatókat találni, az emberek sokkal nyitottabbak a külföldi rászoruló gyerekek iránt - mondja.

A szeretetszolgálat évekkel ezelőtt indított egy programot Tízezer gyerek ebédje elnevezéssel: magyar gyerekek étkeztetéséről akartak gondoskodni, de közel sem jelentkezett annyi támogató, mint a külföldi gyerekek jelképes örökbefogadását célzó „Fogadj örökbe!" programokra.

- Száz ormánsági gyerek étkeztetésében tudunk segíteni, pedig ennél sokkal többen éheznek - állítja Révész Szilvia. Az ellenérvek mindig ugyanazok: a rászorulók maguk is tehetnek a helyzetükről, Magyarországon van szociális segély és így tovább.

Révész szerint ebben nagy szerepe van a médiának is: a haiti földrengés például nagy nyilvánosságot kapott itthon is, de amikor egymilliárd forint értékben osztottak szét élelmiszert a rászorulók között Magyarországon, egyik híradásba sem tudtak bekerülni.

Haiti kapcsán egyébként olyan sok felajánlás érkezett, hogy az adakozó cégek egy részét megpróbálták rábeszélni: a természetbeni felajánlásokat adják inkább a hazai gyerekeknek.

- Próbáltuk elmagyarázni, hogy gazdaságtalan odaküldeni az adományaikat a szállítási költségek miatt, de voltak, akik határozottan közölték, hogy őket látták a tévében, nekik akarják adni, másoknak nem - meséli.

Ami az egyszázalékos fel- ajánlásokat illeti, a Baptista Szeretetszolgálat az ázsiai cunami után kapott kiemelkedően sokat, azóta évi 13-14 millió forint körül stagnál a számukra felajánlott összeg.