Hajdú-Bihar megyében magasabb az élve születés és alacsonyabb a halálozás, de itt is a természetes fogyás a jellemző.
A csecsemőhalálozás aránya a megyében kedvezőbb, mint a régióban. Az ezer élve születésre számított csecsemőhalálozás 2008-ban 3,6 ezrelék volt, mely a régiós értékhez viszonyítva (4,6 ezrelék) igen kedvező.
A terhesség-megszakítások száma évről évre folyamatosan csökken - minderről dr. Pásti Gabriella beszélt a megye lakosságának egészségi állapotáról szóló tájékoztatójában pénteken a megyeházán.
Az ÁNTSZ szakembere elmondta, ugyan 2009-es KSH adatok nem állnak még rendelkezésükre, hivatalos védőnői adataikat - melyek egyrészt frissebbek a KSH-adatoknál, másrészt a gondozottak tényleges tartózkodási (gondozási) helyét veszik alapul - figyelembe véve Hajdú-Bihar megyében 5207 gyermek született, ez 294-gyel kevesebb az előző évhez viszonyítva.
- A csecsemőhalálozás az előző évihez képest romlott, 4,6 ezrelék míg a régiós érték 5,37 ezrelék lett. A csecsemőhalálozás okaként zömmel az extrém kis súlyú születés és a fejlődési rendellenesség szerepel - olvasható a regionális tiszti főorvos beszámolójának interneten is letölthető változatában.
„2006-ban a Hajdú-Bihar megyei csecsemőhalálozás megfelelt az EU (15) országaiban mért értéknek, 2007-ben pedig kedvezőbb is volt a mutató" - írja Pásti Gabriella, kiemelve: a megye egészségügyi hatósága rendkívül sokat tesz a halandóság csökkentéséért, a halálokokat rendszeresen monitorozza, a szükséges lépéseket megteszi (például ellátásszervezés).
- Meggyőződésünk, hogy a csecsemőhalandóság csökkentésében óriási szerepe van a Debrecenben működő Neonatális és Perinatális Intenzív Centrumoknak, melyek a koraszülöttek kezelését végzik, valamint a korszerű terhesgondozásnak és szülésvezetésnek - hangsúlyozta, hozzátéve: a korai halálozás csökkenése okozza leginkább a csecsemőhalálozás nagymértékű csökkenését.
A késői csecsemőhalálozásban jelennek meg azok a klasszikus előidéző tényezők, melyek előrevetíthetik egy csecsemő veszélyeztetettségét. Ezek: alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása.
Míg a korai halálozás csökkentésében elsősorban a magasan képzett szakembereknek és a korszerű diagnosztikának, terápiának van szerepe, addig a késői halálozásban inkább a területi munkát végző szakembereknek (védőnő, háziorvos) és a szociális segítségnyújtásnak (önkormányzatok, családsegítők, gyermekjólétiek) jut a főszerep, kiegészítve az oktatással.
A fekvőbeteg-intézmények és a területi ellátást végzők (kórházak, klinika, háziorvosok, védőnők) szoros együttműködésének köszönhető, hogy Hajdú-Bihar e téren szép eredményeket tud felmutatni.