Túlsúlyos szociális háló

Csak a nyugdíjak több mint 2700 milliárd forintot „visznek el" a keretből, az oktatás közel 1500 milliárdot, az egészségügy 1200 milliárdot. A szorosan vett jóléti kiadásokra - mint a lakás- vagy családi támogatások, a munkanélküli-ellátások – évi közel 2800 milliárd forintot költ az ország. Simor András jegybankelnök szerint például 2000-2500 milliárd forinttal kellene csökkenteni a szociális kiadásokat ahhoz, hogy a hozzánk hasonló gazdaságokkal kerüljünk egy szintre, és így ne okozzon a jóléti rendszer az itt működő vállalkozások számára jelentős versenyhátrányt.

A szociális rendszeren belüli visszásságokat a konvergenciaprogram sem orvosolja - derül ki a jegybank elemzéséből. Az oktatás és az egészségügy esetében a kiadások nemcsak a GDP-hez viszonyítva, hanem az összköltségek arányában is csökkennek, miközben a nem produktív szociális és nyugdíjkiadások részarányukban nőnek.

Az idén 8187,5 milliárd forintot költ a magyar költségvetés jóléti és szociális kiadásokra, több olyan tétel szerepel ebben, amely nem szorosan vett jóléti kiadás. Magyarországon a hivatalos nyugdíjkorhatár 62 év, ám a nyugállományba vonulók átlagos életkora nem egészen 58. További gond, hogy a rokkantnyugdíjasok száma megközelíti a 800 ezer főt, a rokkantak aránya 2006-ban a 40-64 éves korosztályban 9,5 százalék volt, ez jóval magasabb a térségi országok mutatójánál. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a jelenlegi rendszer hosszabb távon fenntarthatatlan.