Újabb adatszolgáltatás vár az egészségügyi intézményekre

Első alkalommal szeptember 30-ig kell adatokat szolgáltatniuk dolgozóikról az egészségügyi intézményeknek azt követően, hogy egy törvénymódosítás nyomán a munkavállalók helyett ezentúl az intézményeknek kell jelenteniük minden változást. Mindez a humánerőforrás-monitoring kiépítését szolgálja, amelynek – kiemelt uniós projektként – legkésőbb 2014. júniusától működnie kell - írja a Medical Online.

Mivel az adatgyűjtés elektronikus jelentési felülete várhatóan csak szeptember első felében készül el, az átmeneti időszakban excel táblákban kell megadni egyebek között a nevet, születési dátumot, a dolgozó anyjának nevét, szakterületét, alapnyilvántartási számát és beosztását, de adatot kell szolgáltatni az ellátási szintről, a munkaviszony jellegéről, valamint a munkarendről és az önként vállalt többletmunkákról is.

Az alapnyilvántartás ma is közhitelesnek tekinthető, ám arra nincs garancia, hogy a dolgozó a későbbiek folyamán nem vált munkahelyet – mondta el a lapnak Dr. Paphalmi Rita, az EEKH elnöke, arra is kitérve: annak, hogy egy egészségügyi dolgozó a szakmájában dolgozhasson, feltétele, hogy szerepeljen a működési nyilvántartásban is, és ezt neki magának kell kezdeményeznie.

Az egészségügyi törvény eddig azt írta elő, hogy a különféle adatváltozásokat a dolgozónak kell jelentenie, ezt azonban általában nem tették meg; többségük csak ötévente, a nyilvántartási ciklus megújításakor közölte a vele kapcsolatos változásokat. Mivel a monitoring működtetéséhez Magyarország vállalta, hogy adatait validdá teszi, az egészségügyi salátatörvénnyel úgy módosították a korábbi rendelkezéseket, hogy a munkavállalók helyett ezentúl a munkaadóknak kelljen jelenteniük az adatváltozást.

Bár az adatgyűjtés nyilvánvalóan komoly erőpróba lehet egyes intézményekben, Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke nem tart attól, hogy mindez különösebben megterhelő lesz számukra. Mint érdeklődésünkre elmondta, nemrégiben a minimumfeltételekhez és az augusztusban érkező béremeléshez kellett adatokat gyűjteniük, így „előre vannak" a munkában. Gondot jelenthet majd ugyanakkor a munkaviszony jellegére vonatkozó információknak az összefuttatása – vélekedett –, hiszen számosan több helyütt is dolgoznak, amit ugyan a munkáltató általában tud és tudomásul is vesz, de nem biztos, hogy nyilván is tart.

Mindez azt jelenti, akár hosszadalmas is lehet a dolgozók valódi státusának és a különféle átfedéseknek a feltérképezése. De akármekkora terhet is jelent az adatszolgáltatás, a munkát Rácz Jenő szerint mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, és pontosan tudjuk, hol, mekkora a szakemberhiány.