Változatos európai megoldások

Hollandiában a privát betegbiztosítók is elláthatják azokat a feladatokat, amelyeket korábban az államiak, Ausztriában és Németországban továbbra is a közszférán keresztül valósul meg a finanszírozás nagy része – tájékoztat a Világgazdaság.

A németeknél esedékes jövő évi változtatás jegyében a decentralizáció helyett egyetlen nagy alapot hoznának létre. Németországban a lakosság 85 százaléka, több mint hetvenmillió ember tartozik valamelyik állami betegkasszához - derül ki a szövetségi egészségügyi minisztérium (BMGS) adataiból. A német egészségügyi finanszírozás átalakításának következő nagy lépése a központi alap (Gesundheitsfonds) beindítása lesz 2009 januárjától. Ez gyűjtené be az összes, egységes szinten megállapított hozzájárulást a biztosítottaktól, amit elosztana az egyes biztosítási pénztárak között. A kasszák, ha nem tudnak kijönni a központilag elosztott összegből, csak a biztosítottakra kivetett extra járulékkal lesznek majd képesek fedezni a hiányt - írja az AFP. Ausztriában szintén az állami biztosítók határozzák meg a piacot, míg a magánbiztosítónál kiegészítő konstrukciók önkéntes igénybevételére van lehetőség. A bérből és fizetésből élők, illetve az önálló jövedelemmel rendelkező vállalkozók vagy gazdák kötelező alapon válnak az illetékes kassza (GKK, illetve SVA) biztosítottjaivá, jóllehet utóbbiak az ambuláns kezelések húsz százalékát saját zsebből fizetik.

A két előző példával szemben Hollandiában magánbiztosítók vették át az állami pénztárak szerepét 2006 óta. Szlovákiában a baloldali Fico-kabinet tavaly októberben törvényileg tiltotta meg az országban működő négy privát biztosítónak, hogy a megtermelt profitot saját elképzeléseik szerint használhassák fel.