Innováció és imitáció a gyógyszeriparban

Innováció, betegek és a közegészségügy címmel rendezett tanácskozást az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, melyen számos hazai és mintegy 40 országot képviselő nemzetközi betegszervezetek egyeztették álláspontjukat az innováció és a globális egészségügy kérdéseiben.

A megjelenteket Székely Krisztina, az egyesület elnöke köszöntötte, rámutatva a gyógyszerkutatás fontosságára. A modern gyógyszerkutatás a penicillin felfedezésével kezdődött a 1940-es 50-es években, majd a receptor blokkolókon át, eljutott az enzim inhibitoron keresztül a géntechnológiai gyógyszerekig. A gyógyszerkutatás a felfedezéstől, az állatkísérleten át a klinikai vizsgálatokig és piacra bocsátásig nagyon hosszadalmas, kockázatos és költséges tevékenység. Mintegy hétmillió kísérleti molekulából lesz 10-12 év alatt 1-2 termék! Az új gyógyszerek közül is csak háromból egy termék hozza meg a gazdasági megtérülést.

A tanácskozás résztvevői közösen aláírt nyilatkozatukban kijelentették, hogy mindenben támogatják az Egészségügyi Világszervezet azon erőfeszítéseit, amelyek a globális egészségügyi innováció és az orvosi ellátásokhoz való hatékonyabb hozzáférés létrehozására irányulnak. Az egészségügyi világszervezet 2006-ban hozott létre egy az innováció és a szellemi tulajdon kérdéseivel foglalkozó kormányközi munkacsoportot annak érdekében, hogy a szakértők a közegészségre vonatkozó globális stratégai és akció tervet készítsenek, mivel a világ kénytelen szembenézni a fejlődő országokat aránytalanul nagymértékben sújtó, egyre növekvő egészségügyi problémákkal.

Dr. D. Wayne Taylor, a Kanadai Health Leadership Institute igazgatója előadásában elmondta: jobban és hatékonyabban kell támogatni az új oltóanyagok, szűrővizsgálatok és gyógyszerek kidolgozására és előállítására irányuló kezdeményezéseket az olyan betegségek gyógyítása érdekében, mint pl. az AIDS, a malária, vagy a multirezisztens tuberkulózis. Az IGWG célja olyan, a gyógyszer-szabadalmakon túlmutató alternatív megoldások kidolgozása, amelyek elősegítik új és megfizethető árú gyógyszerek fejlesztését – idézte a WHO főigazgatójának 2006-ban elmondott szavait.

Az egyik megfontolandó javaslat a gyógyszeripari innovációt támogató nemzetközi egyezmény életre hívásáról szól, melynek értelmében a kutatás-fejlesztést a kormányok támogatnák, és a kutatási eredményeket szabadon hozzáférhetővé tennék. Az így kifejlesztett gyógyszerek olcsón előállíthatók és árusíthatók lennének, mivel a gyártóknak nem kellene a horribilis kutatási pénzeket az árakban érvényesíteni.

Dr. Kristina M. Lybecker a Colorádói Egyetem (USA) tanára szerint az innováció: nehéz és költséges, míg az imitáció: könnyű és olcsó! Egy új gyógyszer kifejlesztése rendkívül kockázatos és költséges, míg a gyártási költség viszonylag olcsó. Az eladásokhoz és a kutatáshoz a gyógyszergyártónak piacra van szükségük. A gyógyszerszabadalmak is állandó viták forrásai. Két ellentétes felfogás szerint egyrészt a szabadalom alapvető fontosságú a globális innováció elősegítése és fenntartása érdekében, másrészt a fejlődő országokban élő betegek megfizethető árú gyógyszerhez jutásának ez az egyik legfőbb akadálya. A Föld lakosságának fele kevesebb, mint napi 2 dollárból él! A fejlődő országok, amelyek a lakosság egyharmadát adják, nem jutnak gyógyszerhez.

Afrikában évente fejenként 2 dollárt költenek gyógyszerre, nekik még bekerülési áron is túl drágák a gyógyszerek. A hamisított gyógyszerek komolyabb közegészségügyi veszélyt jelentenek, mint az AIDS vagy a malária. Ezért gondolkodjunk kreatívan és támogassuk az innováció minden formáját – tette hozzá.