Az autoimmun betegségekről

Az immunrendszer sejtjeinek az a feladata, hogy meg tudja különböztetni a szervezet saját sejtjeit a behatolt sejtektől. Ez utóbbiak lehetnek kórokozók és különböző hatásokra /pl., mutáció daganatos elfajulás stb.,/ megváltozott saját sejtek. Az  immunrendszer sejtjei a magzati élet során megtanulják felismerni a sajátot - sajátként. Az összes idegent pedig idegenként. Az a feladatuk, hogy az idegenként selismert sejteket elpusztítsák, ezzel védik a saját szervezetük saját sejtjeit. Az idegennek tekintett anyagokat /=makromolekulákat/ antigén-nek nevezzük. A szervezetbe bekerült antigén tehát immunválszt indít el, aminek az az eredménye, hogy a felismert antigént, mint idegen anyagot az immunrendszer sejtjei elpusztítják. A szervezetbe került kis molekulák önmagukban nem váltanak ki immunreakciót, de ha makromolekulákhoz kapcsolódnak / ekkor haptén-nek nevezzük őket/, akkor már kiváltanak.

Autoimmun betegségnek nevezzük azt az állapotot, amikor a szervezet saját makromolekulái antigénné válnak. Ilyenkor kóros körülmények miatt ezek a saját antigének /autoantigénekről beszélünk ebben az esetben/ ugyanúgy immunválaszt váltanak ki, mint az idegen antigének. A szervezet ez ellen a saját makromolekula ellen elkezd védekezni. Az immunrendszer a hamis informájiója miatt idegenként értékeli a szervezet saját sejtjét és elpusztítja. Tehát mik az autoimmun betegségek? Olyan betegségek, amit immunológiai reakciók hoznak létre, mert a saját antigénstruktúra valamelyik elemét megtámadják. A saját testanyagok ellen reagál az immunrendszer. Vagy az immunrendszer sejtes elemei pusztítják el a saját testanyagot, vagy az általuk védekezés céljából termelt antitestek /vagy e kettő együttesen/. Az immunreakciót az autoimmun gyulladás helyéről ki lehet mutatni Mik az autoimmun betegségek tünetei? Vannak
klinikai tünetek és immunológiai tünetek/laboreltérések/. Ezek együttes előfordulásakor van szó autoimmun betegségről. Ha csak a laborban van eltérés, de a betegnek nincs tünete, akkor nem mondható ki az autoimmun betegség kórisméje! /a labort sosem szabad túlértékelni!!!/ Az autoimmun betegségek klinikai tünetei =immunológiai gyulladás jelei + sejt, vagy szövet, vagy szervkárosodás /destrukció / jelei. A betegség természete és a
klinikai kép attól függ, hogy milyen saját antigén struktúra ellen indul el a gyulladásos folyamat, amely klinikai következményekkel és destrukcióval jár együtt. Amennyiben a folyamat egyetlen sejt, vagy szerv ellen indult, akkor szervspecifikus autoimmun betegség lép fel /pl., pajzsmirigy, gasztritisz, thrombocytopenia, adrenalitis, insulitis stb.,/. Abban az esetben, ha az autoimmun támadó reakció az emberi sejt valamelyik általános alkotóeleme ellen irányul, akkor poliszisztémás autoimmun betegség lép fel./ a támadás ilyenkor pl. csak a sejtmag, vagy a citoplazma, vagy a sejtmembrán egy alkotórésze ellen irányul/ ilyen többek között az SLE, MCTD, pSs, NDC, RA, PM/DM, PSS - amelyek több szerv elváltozását foglalják
magukba. Tehát mik a tünetek? Mivel az autoimmun reakció szervezetünk bármely sejtjét, bármely szervét megtámadhatja, ezért a megtámadott, elpusztítandó sejtnek, vagy szövetnek a megbetegedése a tünet, azaz bármi. Remélem, ez az előzőekből logikusan következik.

Ezért az autoimmun betegségekről szervek, szervrendszerek szerint lehet beszélni, összefoglaló néven nem, mert az, hogy " autoimmun" csak az adott szerv betegségének az eredetére utaló megkülönböztető jelző. A beteg szerv tünetei ugyanazok, mintha már lenne az ok, tehát mintha pl. bakteriális fertőzés érte volna a
szervet. Hogyan alakulnak ki? Úgy alakulnak ki tehát az autoimmun
betegségek, hogy a protektív folyamatok a szervezet saját szövetei ellen fordulnak. Mi a kialakulás oka? Az ok nem mindíg tisztázott még, de egyre több ok derül ki. Ezeket Gell és Commbs nyomán 5 altípusba soroljuk.1.=IgE mediálta folyamatok. 2.=ellenanyagok előidézte károsodások. 3.=immunkomplex
betegségek. 4.=T-sejtes folyamatok. 5.=autoantitestek okozta folyamatok. Persze van más felosztás is, ez az egyik legismertebb.

Kezelési mód? Bízom abban, hogy mindebből kiderül, hogy az alapvetően fontos kezelés a megtámadott szövetnek, vagy szervnek a kezelése, amelyhez társulva alkalmazható még immunmoduláció. - természetesen a haszon/kockázat
mérlegelésével. Immunmoduláció: beavatkozás az immun folyamatokba, tehát ez is egy összefoglaló elnevezés. Lehet az immunrendszert gátolni /immunszuppresszió/ és lehet serkenteni /immunstimuláció/

Összefoglalva:
megítélésem szerint ennyit lehet/kell/érdemes tudni az autoimmun
betegségekről nem szakmabeliknek. Ennyi elegendő ahhoz, hogy ha kimondja a fogalmat, tudja, miről beszél. Elegendő ahhoz, hogy megértse, mennyire bonyolult a kérdéskör. Elegendő ahhoz, hogy elfogadja a tüneteknek néha a bizarr jellegét. Azt, hogy érthetetlen módon egyik tünet mellett teljesen másfajta is fellépjen. Hogy az érintett betegek ne a kezelőorvosukat hibáztassák a betegséghez való hozzáállásért és néha
eredménytelenségért. Hogy ne gondolja a beteg azt, hogy nálunk semmit sem tudnak, de bezzeg nyugaton! Hogy képes legyen a beteg mérlegelni, - ha a tünetei alapján mérlegelhető - az ajánlott terápiás lehetőségek alkalmazását. Ma már az immunológia szakmává nőtte ki magát, egy szakvizsgával már rendelkező szakorvosok képezhetik magukat tovább immunológussá. A komplementer medicina: Az eddigiekben a hagyományos orvosi
szemlélet szemszögéből foglaltam össze az autoimmun betegségek általános értelmezését, azaz természettudományos alapon álló ok-okozati elképzelésekről írtam. Viszont évezredes gyógyító tradíciók szerint hálózatot alkotó biológiai rendszer vagyunk rugalmas egyensúllyal és energetikailag nyílt rendszerrel. Ez a rendszer képes befogadni és feldolgozni információkat. A holisztikus gyógyítási irányzat tehát arra épül, hogy a működésnek nemcsak sejtbiokémia az alapja, hanem a szervezetet egészként kell felfogni. Éppen ezért ha a szervezet kóros információk miatt
"megbolondul" és elkezd a saját sejtjei ellen is dolgozni, akkor a
természetgyógyászat lehetőségeivel megpróbálják a szervezetet áthangolni, illetve a jóra visszahangolni. Az áthangolás és immunstimuláció céljából alkalmazható: Akupunktúra, Levezető eljárások, Autogen tréning, ún. Biorezonancia-kezelés, Elektroneurális terápia, Homeopátia, Neurális terápia, Ortomolekuláris orvoslás, Rendterápia, Fizioterápia, Fitoterápia.
Emellett az alapállomány szabályozásának terhelését csökkentik a következő kezelésekkel: Bioelektrónikus kezelés, Voll-féle elektroakupunktura, Elektroneurális terápia, Regulációtermográfia Rost szerint. Amennyiben a páciens igényli a természetgyógyászati beavatkozást az akadémiai orvoslás mellett, akkor célszerű a beteg érdekében összedolgozni az egymást kiegészítő módszereknek. Az akadémikus orvoslás /Schulmedicin/ és a
természetgyógyászat mellett létezik egy másfajta segítség, vagy
kiegészítés.Ezt szellemi útnak, elmekontrollnak vagy hitnek nevezik. Albert Schweitzer:"nemzedékünk legnagyobb felfedezése, hogy az emberiség gondolkodása megváltoztatásával életét is képes megváltoztatni" Dr. Irving Oyle." a gondolatok és szellemi képek alkalmasak arra, hogy a testben fiziológiai változásokat támasszanak" Ide sorolom a hitet is, de a parapszichológia bizonyos beavatkozásait is. Én fontosnak tartom azt, hogy
a felismert, diagnosztizált állapot, vagy betegség szakmailag korrekt kezelése mellett a beteg saját igényeinek, elvárásainak megfelelően találjon és kapjon olyan plusz segítséget, ami életminőségét javítja, amire úgy érzi, hogy szüksége van.
dr Gerencsér Emőke