Köszvény kimutatásáról

A köszvény diagnózisát a következők alapján állítják fel: először is a heveny köszvényes roham olyan jellegzetes, hogy a beteg vizsgálata alapján kimondható a kórkép megléte. Másodszor labordiagnózissal. A normálisnál magasabb a húgysavszínt 7 mg/dl feletti /0,41 mmol/liter, de a betegek egynegyedében lehet normális is /. A szövetekben/ izületi folyadékban urátkristályok mutathatók ki. A kristályokat tudják vizsgálni mikroszkóppal poláros fényben Savanyú vegyhatású vizeletben a húgysav könnyen kicsapódik és ezért homok, vagy kő keletkezhet. Sokszor röntgeneltérés is van, azaz a csont szubchondrális területe "lyuggatott", de csak 5 mm-nél nagyobb tophus okozta csontléziót lehet ábrázolni és a röntgen jelet nem tartják specifikusnak. A húgysav 1/3-a székletben, 2/3-a vizeletben ürül. A vizeletben normálisan 600-900 mg húgysav ürül naponta normál étrend mellett. A táplálékből pedig naponta kb. 450 mg húgysavat termel a szervezet. Tehát a köszvény diagnózisához emelkedett húgysavszíntek mellett a köszvényes roham jelentkezése kell, vagy ha a beteg panaszos és a húgysavszíntek mégis teljesen normálisak, akkor a beteg izületből levett izületi folyadékban kell keresni/kimutatni kristályokat. Ha a húgysavszínt emelkedett, akkor erre nincs szükség.
dr Gerencsér Emőke