A csatlakozás óta kicsit megváltozott a transzplantáció folyamata, de a debreceni beültetések száma egy év alatt duplájára nőtt.
Csaknem nyolcszázan várnak jelenleg is vesére hazánkban. A szerv- és szövetátültetés helyzetét tudományos ülésen tekintették át a szakemberek - tudósított az Debreceni Egyetem honlapja.
A veseátültetési program 1991-ben indult el Debrecenben. Az első nem élődonoros (kadáver) veseátültetést 1991. június 27-én hajtották végre, és nyolc évig működött a szerv – idézte fel a szervátültetés aktuális helyzetéről tartott április 27-i tanácskozáson Asztalos László, a Debreceni Egyetem Vesetranplantációs Központjának korábbi vezetője a veseátültetés kezdeteit.
A főorvos arról is szólt, hogy 1993-ban egészségügyi miniszteri dicséretet kapott a központ, amely 2006-tól a Sebészeti Intézet részeként működik, 2009 óta pedig az Auguszta épületben.
Az élődonoros transzplantáció 2010-ben indult el, és az első három évben hat ilyen operációt végeztek. Asztalos főorvos arról is számot adott, hogy intézetvezetése idején a kezdetektől 2013-ig 831 kadáver veseátültetést végeztek, és 348 transzplantált beteget gondoztak. 2010-ben 76, 2011-ben 80, 2012-ben pedig 63 beteg került vesetranszplantációs várólistára régiónkban.
Asztalos László munkáját a főorvos nyugdíjazása után Nemes Balázs egyetemi docens folytatta. A szervtranszplantáció aktualitását mi sem mutatja jobban, mint hogy a tanszékvezető, a Debreceni Akadémiai Bizottság Szerv- és Szövetátültetési Munkabizottság társelnöke éppen egy élődonoros veseműtét miatt csatlakozott később a tudományos üléshez. Munkába állása – 2013 óta – ez volt a hetedik élődonoros veseátültetés Debrecenben.
A szakember a veseátültetés helyzetét tekintette át az Eurotransplant csatlakozás után. Bevezetőjében kiemelte: az 1967-ben megalakult szervezethez Magyarország 2013. július 1-jén csatlakozott. A szövetség nyolc állam 135 millió lakosát fogja össze, 77 transzplantációs centrum tartozik hozzá, 15 ezren vannak várólistán és hétezer szervet ültetnek át évente. A központok pedig közös adatbázissal rendelkeznek, amely nemzetközi minőségellenőrzést is jelent.
A tanszékvezető kiemelte: a csatlakozás óta kicsit megváltozott a transzplantáció folyamata, hiszen a szervet nem feltétlenül ott ültetik be, ahol az eltávolítást végezték. Annak ellenére, hogy a közös várólistán nagy betegszámmal jelen levő országok – mint például Németország – relatív „elszívó erővel" bírnak, a korábbi évek statisztikájához képest a debreceni beültetések száma egy év alatt duplájára nőtt.
A tudományos ülésen a szakemberek áttekintették a csontvelő transzplantáció és a szaruhártya-átültetés helyzetét is. A szakmai programokat követően hétfőn este a Nagytemplomban tartottak jótékonysági orgonakoncertet az Alapítvány a Kelet-Magyarországi Transzplantációért közhasznú szervezet javára. Az esten közreműködött Lázár Norbert orgonaművész, a budapesti Transzpantációs Klinika sebésze és Németh Norbert Csokonai-díjas zeneszerző, a Debreceni Egyetem Sebészeti Műtéttani Tanszék vezetője is.