Arteriográf: jó szívvel ajánlják

Magyarországon a vezető halálokok többsége a szív- és érrendszeri betegségekre vezethetők vissza. A szívet és az ereket érintő elváltozások tünetek nélkül fejlődnek ki, évtizedek alatt és gyakran csak súlyos esetben, egy szívinfarktus vagy agyvérzés kapcsán derülnek ki, noha nagy részük megelőzhető lenne. Egy magyar orvos által feltalált orvosi technológia segíthet a betegségek előrejelzésében.

Az arteriográf egy új orvosi diagnosztikai eszköz, amelyet dr. Illyés Miklós orvos talált fel, és szabadalmaztatott. A kutatások 2001-ben kezdődtek, majd 2004 áprilisában mutatták be egy magyar, majd egy luxembourgi gyógyászati szakkiállításon, ma már szinte mindennapos a használata a prevencióban és a terápia ellenőrzésére, ahogyan például a Százhalom Egészségügyi Központban egy szűrővizsgálati programban - tudtuk meg a központ közleményéből.

Mire használják az arteriográfot?
Az arteriográf tulajdonképpen egy vérnyomásmérő és egy computer összekapcsolódása, mely az érrendszer általános állapotáról ad tájékoztatást. Az arteriográf vizsgálat során először a mandzsettát teszik fel a páciensre, majd egy kb. két percig tartó folyamatos, számítógép vezérelt vérnyomásmérés következik, amelynek eredményét a mérőeszközhöz infravörös sugarakkal kapcsolódó számítógép egy erre a célra kifejlesztett szoftver segítségével kiértékeli.

Arteriográf vizsgálatot diagnosztikai, szűrési céllal az érelmeszesedés korai stádiumának kimutatására, a cardiovascularis rizikó megítélésére kizárólag olyan pácienseken szokták elvégezni, akiknek nincs ismert, kimutatott szív és érrendszeri betegsége.

Szív és érrendszeri betegségben szenvedő páciensek körében arteriográf vizsgálatot csak a terápia hatásosságának ellenőrzése céljából szoktak végezni, lehetőleg ott, ahol a beteget gondozzák, kezelését irányítják és ellenőrzik. A készülék a páciens adataiból (koleszterint, magasság, testsúly, életkor) és a mért értékekből egy grafikonos értékelést ad.

Amit nem mutat a műszer: a genetikai adottságok
A genetika jelentőségére vegyünk két szélsőséges esetet. Winston Churchill brit miniszterelnök hírhedt volt egészségtelen életmódjáról: dohányzott, whiskyt ivott, semmit nem sportolt, mégis hosszú életet élt. A rizifókatorok Churchillnél oly hatalmasak voltak, hogy az arteriográf ma a legmagasabb kockázatú betegnek minősítené. Churchill típusú embert sokat ismerünk, mégis csodálkozunk, hogy milyen sokáig élnek különösebb betegség nélkül. Ezzel szemben sok olyan egészséges életet élő fiatal kap szívrohamot vagy agyvérzést, aki minimális rizikófaktorral, példamutató módon éli életét. A családi genetikának ezért van jelentősége, mert, ha már a családban örökölt betegségekről beszélünk, az felhívja a fiatalabbak figyelmét ezek elkerülésére.

Százhalombattán, a nemrég befejeződött szűrővizsgálati program egyik eleme az arteriográf vizsgálat volt. Dr. Bánovics István belgyógyász szakorvos végezte ezek többségét, véleménye szerint sikerrel. A vizsgálatra 250 főt várt, ebből 220 fő jelent meg. A páciensek többsége hölgy volt, 80 férfire 140 nőt jutott. Érdekes, hogy a férfiak egyedül ritkán jöttek el szűrésre, a fiatalabbak inkább, de az idősebb korúak már házastársukkal együtt érkeztek.

A legtöbb esetben magas vérnyomást diagnosztizáltak, amit, ha nem kezelnek veszélyes. A helyzet egyszerű: minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a koszorúér-betegség kockázata. A koszorúér betegség pedig infarktushoz vezethet.

Bánovics doktor hozzátette az arteriográf minden esetben kimutatott valamilyen eltérést, ha a páciens családjában (felmenői között) már volt szív és érrendszeri megbetegedés. A megelőzés tehát nemcsak a saját érdekünk, nemcsupán a saját egészségünk megóvása érdekében történik, felelősségel tartozunk utódaink egészségéért is.
Bánovics doktor arteriográf vizsgálat elvégzését a tünetmentes férfiaknak és nőknek kétévente ajánlja. A mérésre előzetes bejelentkezés szükséges a Százhalom Egészségügyi Központban.