Korszerű sebkezelés

Magasabb OEP-támogatás és a háziorvosok vényírási szabadságát kiszélesítő lehetőségek nyomán azonban még az eddigieknél is jobb eredményt érhetnének el a szakemberek a krónikus sebek kezelésében.

Ezt med. habil. Sugár István, a Semmelweis Egyetem docense, a Magyar Sebkezelő Társaság ügyvivő társelnöke nyilatkozta a Weborvosnak annak kapcsán, hogy az 1997-ben alapított társaság október 19-20-án, Budapesten tartja IX. kongresszusát.
A Grand Hotel Hungária nagytermében ma kezdődött akkreditált rendezvényen mintegy 250 bőrgyógyász, belgyógyász, plasztikai sebész, ortopéd sebész- és angiológus szakorvos, diabetológus, családorvos, valamint sebkötözéssel foglalkozó szakdolgozó vesz részt. Az orvosok tíz, a szakdolgozók hat kreditpontot szerezhetnek.

A referátumok, előadások és esetbemutatók kapcsán – követvén az Európai Sebkezelő Társaság aktuális elvi koncepcióját – a korábbiaknál szélesebb körben ejtenek szót többek között a stoma és az amputációs csonkok kezeléséről, valamint a korszerű sebkötöző eszközök alkalmazásának kiterjesztéséről, nagyobb mértékű tb-támogatásuk elfogadtatásáról – mondta Sugár István, hozzátéve: a krónikus és akut sebek viszonylatában ugyanis elsősorban a különböző okok – cukorbetegség, érszűkület, dekubitusz - miatt kialakult krónikus sebek kezelése jelenti a nagyobb gondot.

Ezért sem mindegy, hogy a korábban elhúzódó kórházi kezelést igénylő, olykor szövődményektől sem mentes sebkezelést milyen módszerrel végzik. Ma már bizonyított és kimutatható, hogy a nedvességet biztosító kötszerek alkalmazása nyomán gyorsabban gyógyul a seb, jelentősen csökken a kórházi ápolási idő, ritkábban kell cserélni a kötszert és a beteg korábban, kevesebb szövődménnyel nyeri vissza a munkaképességét. Mindezzel megtérül az a mintegy tízszeres árkülönbözet is, mely a hagyományos mull-lap és a nedves sebkezelő kötszerek között tapasztalható.

Bár az utóbbi öt évben jelentősen visszaszorultak a konzervatív géz- kötöző szerek, s egyre több korszerű kötszert támogat az OEP, a háziorvosok receptírási kötelmei, valamint a támogatások apró lépésben történő korrekciója még fékezi a korszerű módszerek szélesebb körű, hatékonyabb alkalmazását – mondta Sugár István.

A társaság oktatási csoportjának vezetőjeként dr. Molnár László, a Szent János Kórház bőrgyógyászati szakrendelőjének főorvosa, aki országosan koordinálja a háziorvosok oktatását, most azt szeretné elérni, hogy azok a háziorvosok, akik már megkapták a korszerű sebkezelésre vonatkozó csomagot, bőrgyógyász és egyéb szakorvosi kontroll nélkül is hosszabb időre írhassák fel a korszerű kötszereket.

Sugár István elmondta: bár az érszűkület és a diabétesz okán kialakult krónikus sebek aránya hazánkban statisztikailag nem változott szignifikánsan, a minőségi ápolás révén a felfekvéses eseteknél már némi javulás tapasztalható.

Ugyancsak csökkent a krónikus sebek miatti lábujj-amputációk száma; a sebészi beavatkozás nélküli, gyorsabb, fájdalom- mentesebb gyógyulás jobb életminőséget biztosít a betegeknek.
Bár a Magyar Sebkezelő Társaság kongresszusán elsősorban a stoma gyakori bőrgyógyászati és lelki következményeivel foglalkoznak a résztvevők, Sugár István jelentős előrelépésként értékelte, hogy többek között az egyre fejlettebb sebészi technika, a korszerű varróanyagok és a műtéteket megelőző sugárterápia révén ma már a rektum- daganatos betegeknek mintegy a háromnegyed részénél megtartható a rektum. Egy-két évtizede ez az arány még éppen fordított volt.