• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mire számíthatnak az orvostanhallgatók júliustól?

Regionális hírek Forrás: Weborvos Szerző:

A szegedi orvoskar új dékánja szerint levegőhöz kell juttatni az orvostanhallgatókat, hogy ne csak az előadótermekben üljenek egész nap.

- A kreditrendszer nagyon kemény, az orvostanhallgatók sokszor lényegében reggeltől estig a termekben ülnek. Át kellene gondolni a képzési tematikát, a jelenlegi szisztéma mellett miként lehetne megoldani, hogy a hallgatók levegőhöz jussanak, s ne csak a tantermekben kelljen teljesíteniük. Ennek egyik útja lehetne a tudományos diákköri munka még nagyobb elismerése a kreditben – nyilatkozta a Weborvosnak Vécsei László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának februárban megválasztott, júliusban hivatalba lépő új dékánja.


A szegedi Neurológiai Klinika igazgatójaként dékánná választott professzor kiemelten fontosnak tartja a kutatások elősegítését, az elméleti intézetek és klinikák közötti együttműködés szorosabbá válását, közös kutatási programok elindítását.


– A klinikáknak három fő feladatuk van: az oktatás, a kutatás és a betegellátás. A betegellátás szervezése leginkább a klinikai központ kompetenciája, ám nem szabad megfeledkezni arról: az egyetem speciális feladata az oktatás és a kutatás, s ennek a kisugárzása a magas színvonalú betegellátás. Pályázatomban hivatkoztam az MTA Orvosi Tudományok Osztályának egy korábbi állásfoglalására, amelynek kimunkálásában magam is részt vettem: eszerint a magas színvonalon végzett klinikai kutatási tevékenység alapvető feltétele annak, hogy a klinikák az elvárható betegellátási és oktatási feladatainak megfeleljenek. Ez a záloga annak, hogy a betegeket a legfrissebb tudományos ismeretek birtokában, a legmodernebb eljárásokkal kezeljük – foglalt állást Vécsei László.

Az orvoskar leendő vezetője amellett kardoskodik: nem elég az intézetek közötti kooperációt összehangolni, hanem a kutatást szolgáló infrastruktúrát is fejleszteni kell. Nevezetesen: új kutatóterületre és laboratóriumokra is nagy szükség volna, hogy a Szegeden hamarosan felépülő új betegellátó egységek (265 ágyas új klinikai tömb és sürgősségi betegellátó) mellett az orvoskar kutatási profilja is tovább erősödhessen. Nemzetközi szabály: a kutatóközpontnak ahhoz, hogy valóban eredményesen működjön, közel kell lennie a klinikákhoz.


Vécsei László a 2003 óta hivatalban lévő Benedek Györgyöt, az Élettani Intézet vezetőjét váltja a dékáni székben, egyben betölti a Neurológiai Szakmai Kollégium elnöki tisztjét, valamint a Kollégiumi Elnökök Testületének (KET) is vezetője. A professzor megbízatásai összehangolásáról azt vallja: miután egy vezető sem mindenható, nem akar egy személyben mindenhol ott lenni, mindent egy személyben eldönteni, hanem csapatmunkában gondolkodik.