Számolnak az elbocsátásokkal

A Baranya megyei kórház

Az intézetvezetők már korábban megismerhették a számokat, így pontosan tudják, hogy többek között a pécsi orvosegyetem klinikáiról is hány dolgozót kell majd rövid időn belül elbocsátani. Az érintettek kiválasztásának hálátlan és meglehetősen kényelmetlen feladata is az intézetvezetőkre hárul. Azért rájuk, mert ők ismerik leginkább kollégáik helyzetét, teljesítményét és azokat a gyógyító területeket, ahol a létszámleépítés a legkevésbé megy majd a gyógyító munka rovására.

Információink szerint van olyan klinika, amelynek öt orvostól (rezidenstől adjunktusig) és tíz szakdolgozótól kell megválnia.

A küszöbön lévő elbocsátási hullámot az egyre jelentősebb eladósodáson kívül az indokolja, hogy a súlyponti intézmények – ahogy a pécsi egyetemi klinikák- sem tarthatják meg aktív ágyaik mindegyikét; az 1450 ágyból 1243 maradna a baranyai megyeszékhely orvos centrumában.

Az elbocsátások végleges adata még változhat, hiszen a pontos(végleges) ágyszámok ismeretében lehet csak e tekintetben valóban felelős határozatot hozni. Annyi azonban már most bizonyos, hogy rövid időn belül mintegy félszáz dolgozó nyugdíjazásáról születik döntés. Az üresen maradt helyekre pedig senkit nem vesznek fel.

A létszámleépítéssel kapcsolatos döntés azért is nehéz, mert az egyetem igyekezne elkerülni, hogy idő előtt megváljon olyan kiváló munkaerőktől, akikre később mégis csak szükség lenne - akár a már áprilistól az új struktúra szerint működő egy napos sebészeten vagy a járóbeteg-szakrendeléseken.

Bár az interneten keringő kórházlistát sem a Baranya megyei kórház vezetése, sem a fenntartó tulajdonos nem kapta meg, ezért azt nem is tekintik hivatalosnak. Az új listán szereplő ágyszámokat azért már mindenki ismeri. E szerint a jelenleg 708 ággyal működő, regionális feladatokat is ellátó intézménynek 550 ágy jutna. A legnagyobb gondot azonban az aktív ágyak negyven százalékos csökkentése jelenti. A megváltozott mutatók pedig előrevetítik a tömeges elbocsátásokat a megyei kórházban is.

Mint azt Horváth Zoltán, a fenntartó önkormányzat alelnöke portálunknak elmondta, szakértők segítségével már korábban elkészítették azokat a gazdasági számításokat, amelyekben az ágyszám csökkentés humánerő következményei is szerepelnek. Miután egy kórházi ágyra másfél dolgozó jut, nem kizárt, hogy az intézményből akár 150 dolgozó is az utcára kerülhet. Erről egyébként már tájékoztatták a dolgozói érdekképviseletet is.

A kórház főigazgatója szerint a legnagyobb gondot az intézmények számára továbbra is az okozza, hogy senki nem látja az ágyak mögötti finanszírozás rendjét. Ugyanis nem az ágyak számának ismerete a lényeges most már, hanem a finanszírozási háttér. Kérdés az is, hogy például a krónikus ágyak – melyekből szép számmal jut a megyei kórháznak - vajon mennyit érnek majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A finanszírozás mértékétől függ ugyanis, hogy egy-egy adott intézmény a jövőben képes lesz-e talpon maradni.

A másik megoldatlan gond, hogy a kényszerű elbocsátások után kötelezően fizetendő végkielégítéseket, a különböző járulékokat miből teremtik elő majd az intézmények, illetve a fenntartók.

Hasonló a helyzet az egyetemi klinikák esetében is, ahol a hiány már most milliárdokban mérhetők. Arra pedig éppen az év elején volt példa, hogy a város legnagyobb járóbeteg intézménye is tervezett ugyan létszámleépítést, ám a döntést időközben meg kellett változtatni, mert az intézmény nem tudták volna kifizetni a 28 dolgozó illetményeit.

Az intézmények gondjait fokozzák az óriási összegű kifizetetlen számlák, amelyek ellenértékét a beszállítók egyre türelmetlenebbül követelik. Ez az adósság a megyei kórház esetében megközelíti a 300 millió forintot. A működőképesség megőrzéséhez az önkormányzat ugyan kölcsön formájában segíti az intézményt, de a fenntartó attól tart, hogy a hiány rövid időn belül újratermelődik.