Versenyképességhez klaszterépítés

A Cityrégió program további lépéseiről folytattak tanácskozást Pécsett a régió három megyei jogú városának képviselői, gazdasági vállalkozásai, illetve az egészségipar fejlesztéséért dolgozó cégei. A projekt az elmúlt évben indult, célja pedig az, hogy összefogással próbálja fokozni a dél-dunántúli régió gazdasági teljesítményét és versenyképességét.

A fejlesztési pólusokat már korábban kijelölték: míg Szekszárd az autóipar, Kaposvár az élelmiszeripar fejlesztése mellett tette le voksát, addig Pécs a versenyképes egészségipar mellett kötelezte el magát.

Azok a cégek, biotecnológiával foglalkozó vállalkozások, amelyek részt vállalnak a Cityrégió programban, a határmenti együttműködést finanszírozó Interreg–Projekt III-hoz is szervesen kapcsolódhatnak. E projekt a hazai és társas finanszírozással együtt 7 milliárd forint támogatást hozhat az ország déli és nyugati megyéi számára, amely 1,2 millió ember életminőségének javítását eredményezheti.

Az e heti rendezvény célja elsősorban a partnerépítési szándék volt. Minden érintett párbeszéd keretében ismertette hosszú távú elképzeléseit, ötleteit, amelyekre aztán a projekt épülhet. Az ilyen módon összeállt regionális koncepció áprilisba kerül majd az illetékes kormányzati szervezet elé, ahol közösen határozzák meg azokat az irányokat, amelyeket forrásokkal is eredményesen lehet majd kihasználni.

Az egészségügyi klaszterekbe történő szerveződés az unióban már elfogadott gyakorlat, ám hazánkban még újdonságnak számít. Már csak azért is, mert az egészségipar fogalmának lényegével még csak most kezdenek maguk az intézmények is ismerkedni.

Az egészségügyi klaszter fogalmát, célját, lényegét az úgynevezett bilbaoi nyilatkozat rögzíti. A dokumentum – amely praktikus választ, útmutatást próbált adni az „egészség egyenlő a jóléttel" kihívásra - 2003-ban hangzott el először az Európai Egészségügyi Politikai Fórumon.

A nyilatkozat többek között rögzíti: a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátó rendszerek működtetési költségei a megengedhetőség határát súrolják. Ez igaz minden európai egészségügyi rendszer esetében. Ebben a szűkős pénzügyi klímában az egészségügyi intézményrendszereknek demonstrálniuk kell a beruházási és kiadási döntések hozzáadott értékét és annak helyességét.

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a személyzetre, berendezésekre, szolgáltatásokra, technológiára, épületekre költött összegek a regionális költségvetések 6-9 százalékát adják. Annak ellenére, hogy az egészségügyre fordított költség óriási, az ágazat mégsem képes pozitívan hozzájárulni az adott régiók fejlesztéséhez, de arra sem képes, hogy maximalizálja a páciensek számára az egészségügyi ráfordítások hasznát.

Ezért egy jól (hatékonyan) működő klaszter létrehozásához elsődleges célként a regionális egészségügyi rendszereknek meg kell határozniuk a saját gazdasági lehetőségeiket (adott ponteciáljukat), amely a kiinduló értékek függvényében történik.

Ezt követően az egészségügyi beszerzésben érdekelt vállalatoknak meg kell nézniük, miként tudják a bürokrácia minimalizálásával egyszerűsíteni a beszerzési eljárásaikat. Ezzel párhuzamosan a regionális egészségügyi rendszereket érdekeltté kell tenni, hogy elfogadják a helyi és a regionális beszerzési koncepciókat azért, hogy rendszeres költségeiket csökkenteni tudják.

A bilbaoi nyilatkozat sikerének fő záloga az úgynevezett „felvilágosult közbeszerzők" felkészítése, akik a megfelelő kommunikációs eszközökkel hatékony segítséget képesek nyújtani azon vállalkozások számára, amelyek az egészségügyi szerződésekért (közbeszerzésekért) versenyeznek. Az egészségügy is speciális szolgáltató ipar, az érintett intézményeknek pedig adott az a potenciál, ami ösztönözni képes a helyi üzleti környezetet, ezért fontos, hogy a vállalkozói szektor és az egészségügy – egymás versenyképességét segítve – mielőbb egymásra találjon hazánkban is.

A Cityrégió projektben hazánkon kívül számos uniós város(régióközpont) - Plzen, Lipcse, Várna, Bologna, Gdanks - is részt vesz. A projekt költségvetésében - résztvevőként - 45 ezer euró szerepel, melynek 75 százaléka uniós forrás, 12,5 százaléka állami támogatás, a fennmaradó rész pedig önerő.

A pécsi találkozót követően Gonda Tibor alpolgármester hangsúlyozta: a legfontosabb cél annak elérése, hogy a tanácskozáson résztvevő megyei jogú városok között valós régióépítés kezdődjön, amely rövid időn belül elvezethet az egészségügyön belül is egy versenyképességet és hatékonyságot biztosító klaszter felállásához.