• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Algagénnel a vakság ellen

Címoldal Forrás: Népszabadság

A vakság kezelésére őssejtterápiával, illetve szemimplantátummal próbálkoznak.

A világon mintegy 15 millió ember szenved a szem retinájában található fényérzékeny sejtek (fotoreceptorok) sérüléséből vagy elvesztéséből adódó, vakságot eredményező szembetegségekben.

Magyarországon kb. félmillió embert érint az időskori macula degeneráció (AMD), és további 2000-3000 embert a retinitis pigmentosa (RP) nevű betegség.

Az élettartam meghosszabbodásának köszönhetően az érintettek száma a becslések szerint világszerte tovább nő. A vakság kezelésére német kutatók az elektronikus szemimplantátummal, amerikaiak pedig az őssejtterápiával próbálkoznak.

Klinikai gyakorlatban használható módszer azonban máig nincs. Alan Horsager amerikai neurológus és kollégái a látás visszaállítását célzó, génterápiás kísérleteket végeztek az AMD és RP modelljeiként szolgáló vak egereken, melynek során a retinájuk alá injekciózták be az algagént tartalmazó vírusokat. Tíz héttel később szövetvizsgálattal kimutatták, hogy a ChR2 fehérjét a bipoláris sejtek valóban előállították.

A kísérlet eredményét leglátványosabban a kezelt és kezeletlen, vak egerekkel végzett labirintusteszt igazolta. A kezelt, vak rágcsálók átlagosan 2,5-szer gyorsabban találtak ki a labirintusból, mint kezeletlen társaik. A kezelt, vak állatok a labirintusteszt 10 hónappal későbbi megismétlésekor is jelentősen jobb eredményt értek el, mint a nem kezeltek.

Szövettani elemzés során a kutatók azt tapasztalták, hogy az algagén csak a célsejtekben fejtette ki hatását, és az egerekben nem alakult ki immunválasz, ami azt mutatja, hogy az idegen gén jelenléte a bipoláris sejtekre korlátozódott. Kis mennyiségben azonban más szövetekben is találtak ChR2 DNS-t. A kutatók úgy vélik, ez az elemzési folyamat eredményeként, keresztfertőzés következtében került oda.