• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

    • EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

      EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

A pénz nem minden, de azért jó, ha több van

Egészségpolitika 2017.11.25 08:14 Forrás: Weborvos Szerző: Bernáth Bea
A pénz nem minden, de azért jó, ha több van

A kompetenciák újraosztásával is vonzóbbá lehetne tenni a háziorvosi szakmát.

"Én fogom látni a lányom esküvőjét!" - kezdte a beszédét az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) svéd származású elnöke a pénteki budapesti Medicina konferencián. Thomas Straumits nem véletlenül választotta ezt az erős felütést, hiszen arra utalt, a jelenlévők, illetve a magyarok nem biztos, hogy ugyanezt megtehetik, hiszen itthon a várható élettartam az egyik legalacsonyabb Európában. Az elnök szerint ennek egyik meghatározó oka, hogy Magyarországon az átlagembereknek rossz az egészségértése. Az alapellátás helyzete mellett ez volt a konferencia egyik fő témája.

A rossz egészségértés például azt jelenti, hogy az emberek nem mennek el a szűrésekre, bizonytalanok abban, hogy beadassák-e maguknak vagy gyermeküknek a védőoltásokat - sorolta az elnök. Mivel nem értik a megelőzés fontosságát, csak későn, már nagyon betegen kerülnek orvoshoz, későn kapják meg a kezelést, ráadásul sokan nem követik a terápiát. Mindez nagyon sokba kerül a társadalomnak, tehát az egészségértés hiánya pazarló egészségügyhöz vezet. Az egyesület vezetője szerint a jobb egészségügyi eredményekhez feltétlenül szükség lenne a megfelelő betegkommunikációs és betegtámogató programokra, elérhető, megbízható információkra és az sem ártana, ha a betegekkel kapcsolatba kerülő háziorvosok, gyógyszerészek, nővérek tudása is naprakész lenne.

Pozitívabb képet festett a jelenről és a jövőről a kormány két képviselője, Mészáros János, az egészségügyi államtitkárság helyettes államtitkára és Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Mészáros János szerint számos előremutató népegészségügyi intézkedést vezettek be, amelynek eredményei már látszanak. Példaként említette többek között a HPV elleni védőoltás 2014-es bevezetését, a védőnői méhnyak-szűrés elindítását - már 1400-an szereztek jogosultságot - és az alapellátás fejlesztését célzó svájci modellben létrehozott 4 praxisközösséget.

Lepsényi István az egészségipar lehetőségeiről beszélt, mint mondta nagy potenciál van a gyógyszer- és gyógynövényiparban, a biotechnológiában. De egyre nagyobb ütemben fejlődik az orvosi eszközgyártás és az egészségturizmus is. Mindezt igazolja például, hogy a hazai gyógyszergyártók nettó árbevétele öt év alatt csaknem 60 milliárd forinttal nőtt, tavaly már 1016 milliárd volt. Az, hogy a kormány sokat vár az egészségipartól, bizonyítja, hogy reményeik szerint az ágazat részesedése a GDP-ben 2020-ra eléri a 15 százalékot. Ehhez a célhoz több állami segítséget is adnak, például adócsökkentéssel, pályázatokkal, képzésekkel, export támogatásokkal ösztönzik az egészségipar szereplőit.

Bár az alapellátás volt az utóbbi évek plusz finanszírozásának nyertese a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete elnökének előadásából az derült ki, hogy most sem rózsás a kép. Balogh Sándor adatai szerint 2010-2015. között tovább nőtt a háziorvosok átlagéletkora, egyre kevesebb a fiatal, illetve középkorú és nem ritka a 70 év feletti doktor. A tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok zöme a kis létszámú körzetekben van, például az 500 fő alatti körzetek csaknem 64 százaléka üres. Épp ezért az elnök szerint nem ártana átgondolni az életképtelen praxisok megtartását, de azt sem, hogy milyen eszközökkel lehetne még vonzóbbá tenni a fiatalok számára is a háziorvoslást.

Gógl Árpád ex-egészségügyi miniszter szerint sem ártana újragondolni az alapellátás struktúráját. Úgy vélte, hogy az egyik megoldás lehetne a problémákra a kistérségi járóbeteg-ellátók beolvasztása a praxisközösségekbe. A volt tárcavezető a kompetenciák újraosztását kulcskérdésnek tartotta. Gógl Árpád mindezt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a bevezetőjében mondta, amelyet a Medicina konferenciákon hagyományosan megrendeznek, s amelyen az egészségügyi ágazat korábbi vezetői vesznek részt.

A mostani VI. miniszteri államtitkári csúcstalálkozóra megérkezett a jelenlegi vezető, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár is, és mivel az alapellátás volt a fő téma, két háziorvos is helyet kapott a kerekasztalnál. Az államtitkár a konkrét kérdések előtt leszögezte, hogy 2010. és 2016. között plusz 900 milliárd forint érkezett az egészségügybe. Ennek eredményét azonban nem sokan látják. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint mindez azt bizonyítja, hogy a problémák megoldása nem csak a pénzen múlik. És azt is, hogy nehéz az egészségpolitikának a betegek számára is érezhető változást hoznia, hiszen a betegágy mellett nem ő, hanem mégis csak az orvos áll.

Az első kérdésben szinte mindenki egyetértett: a nyugdíjasok általános visszahívása a munkába, a háziorvosok emberi erőforrás problémáin nem segít, hiszen a legtöbb alapellátó eleve a nyugdíjkort betöltve is dolgozik. Többek szerint hiba, Kökény Mihály ex-miniszter szerint bűnös dolog volt a 2013-as kényszernyugdíjazási rendeletet az egészségügyre is kiterjeszteni. Az pedig megalázó, hogy a rendelet hatálya alóli mentességet az orvosoknak kérvényezni kell - vélte. Az államtitkár szerint nem ez az igazi probléma, hiszen szinte mindenki automatikusan megkapja a mentességet. A háziorvosok megbecsülését valóban vissza kell adni, például a béremeléssel, de talán ennél is fontosabb a kompetenciák újraosztásával. Ez utóbbi nehezebb, mint a béremelés, mert a paraszolvencia féltés miatt nagy az ellenállás - tette hozzá az államtitkár.

Egy felmérés szerint a fiatalok főleg azért nem választják a háziorvosi szakmát, mert nem vonzó számukra a magányos munka, tehát az egy orvos egy nővér felállás. Szabó János háziorvos szerint a praxisközösségek megoldást jelenthetnek erre a problémára. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a fiatalabb orvosok vonakodása az alapellátástól is azt igazolja, hogy a pénz nem minden, hiszen az állam tavaly 750 millió, idén már 1,25 milliárd forint pályázati pénzt biztosítottak praxis-vásárláshoz, letelepedéshez, de nem volt nagy tolongás: 55 praxisra érkezett pályázat, a pályázó orvosok átlagéletkora 44 év. Az államtitkár azért azt is hozzátette: a 300 körüli tartósan betöltetlen praxis közül 200-at az önkormányzatoknak megéri maguknak helyettesítéssel működtetni, nem akarják átadni, tehát a maradék 100 üres praxisból van 55-re jelentkező.

Lehet, hogy a pénz nem minden, de azért jó, ha több van. Nagyjából így összegezhető Székely Tamás ex-miniszter véleménye. Mint mondta, kétségtelenül sokat nőtt az utóbbi években a praxisok finanszírozása, mostanra átlagosan eléri a havi 1,2-1,3 millió forintot. De ha lebontjuk ezt az összeget, kiderül, hogy még mindig kevés. Például ha a háziorvos 600 ezer, az asszisztense 350 ezer forintot kap havonta bérként, az adókkal és a többi járulékkal szinte az egész pénz elmegy és már a működtetésre sem futja. Tehát mégis csak további források kellenének az ágazatba - hangsúlyozta a volt tárcavezető.

Se a jelenlévő két aktív háziorvos, se a Kökény Mihály által megkérdezett tíz alapellátó még nem csatlakozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, azaz az EESZT-hez. Ennek ellenére nagyjából teljes volt az összhang a jelenlévők között, hogy ez a jövő, végig kell csinálni, még akkor is, ha a bevezetés, a felkészülés, főleg a felkészítés döcögős volt. Persze az érintettség okán az is érdekelte a jelenlévőket, hogy lesz-e szankciója annak, ha a november 1-je óta élesben működő rendszerhez az egészségügy valamely szereplője nem csatlakozik. Az államtitkár kissé indignálódva megjegyezte, lehet kritizálni a felkészülést, a kezdeti nehézségeket, de az elmúlt napokban már minden működött. Egyúttal megerősítette: nincs szankció, legalábbis jövő év november 1-ig, ugyanis ez lesz az a határnap, amikor már a magánellátóknak is fel kell menniük az elektronikus térbe. Tehát ekkortól már mindenkinek használnia kell az EESZT-t - tette hozzá. Rácz Jenő ex-miniszter szerint sem a hibákat kell nézni: "Ha soha nem vezetjük be, soha nem is fog működni!" - mondta.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink