• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Nővérek ügyeleten

Jogász válaszol

Központi háziorvosi ügyeleten a nővérek közalkalmazotti statuszban főállásban (3 fő)ügyelnek. A 2003.éviLXXXIV törvény alapján a besorolási illetményük óradíjának hétköznap 70%-a szombat vasárnap 80%-a ünnepnap 90%-a jár-e minimum, vagy jogosultak az éjszakai pótlékra + túlóradíjra ha 174 óránál többet ügyelnek havonta.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. Törvény (ún. jogállási törvény) szerint ügyeleti feladatellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben, egészségügyi ügyelet pedig az ügyeleti feladatellátás amennyiben arra munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban kerül sor.


A jogállási törvény 12. § (7) bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben az alkalmazott egészségügyi dolgozó jogviszonya kizárólag ügyeleti feladatok ellátására irányul, az ügyeleti feladatok ellátására e jogviszonyban kizárólag készenléti jellegű munkakörben kerülhet sor. Ha a közalkalmazott a jogviszony keretében kizárólagosan, azaz nem eseti jelleggel, hanem
teljes mértékben ügyeleti feladatot lát el, akkor készenléti jellegű munkakörre vonatkozó kinevezésről beszélhetünk. Ez az ügyeleti
feladatellátás esetében annyit jelent, hogy nem folyamatos munkavégzésre kerül sor, hanem a munkaidő egy része tekintetében rendelkezésre állás történik. Az egészségügyi ügyeletben végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ezért az ügyelet díjazására nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyvének a rendkívüli munka díjazására vonatkozó szabályai.


A készenléti jellegű munkakörben ellátott ügyelet esetén a díjazás tekintetében a jogállási törvény, mint speciális ágazati jogszabály rendelkezései irányadóak.


A jogállási törvény 13/A. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét alapvetően kollektív szerződés, ennek hiányábana felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértékére a jogszabály ún. minimum szabályt tartalmaz, azaz az ügyeleti díj nem lehet kevesebb
a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70%-ánál,
b) heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80%-ánál,
c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90%-ánál.

Alapellátó fogorvos - szankcionálható vagyok-e?

Jogász válaszol

Igyekszem tömören fogalmazni. Alapellátó fogorvos vagyok megyeszékhelyen, ahol törvény írja elő a fogászati ügyelet szervezését az önkormányzat részére. Az önkormányzati, OEP és ÁNTSZ szerződésemben ugyan meg van említve, hogy részt kell vennem az ügyeleti ellátásban de annak feltételei nincsenek részletezve. Az ellátást szervező céggel /önkormányzati/, aki ezért a finanszírozást kapja nincs munkaszerződésem, mint ahogyan sok ingyenmunkára kényszerített kollégámnak sem. Többször próbáltunk már szabályozást, bérmegállapodást kötni az önkormányzati szervvel, de hiába. Szerződések hiányában is beosztanak az ügyeleti rendbe. A kérdésem az volna, ha nem teljesítem az ügyelet ellátását szankcionálható vagyok-e?

Hogy is van ez?

Jogász válaszol

"A munkaadók - akár a pár fős cégek vezetői - a bejelentést minden év február 15-ig kötelesek a megtenni." A cikkel kapcsolatos megjegyzéseimet a fórumban is megtettem, itt kérdésként felteszem. Hogy is van ez? 1.A 89/1995 (VII.14.) kormányrendelet rendeletet, melyre a cikk hivatkozik az 1998.IV.trv 48 §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 1998. május 1. napjával. 2.A 1998.évi IV. trv-t az Országgyűlés az 1998. február 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1998.02.27. A trv-t 2005. CXXXIII trv 76 § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006 06.01. napjával. 3.A 2005.évi LXXXIII. trv -nek a hivatkozott paragrafusa nincs, ill. lehet, hogy volt valamikor, de a 2007. LXXXII. trv hatályon kívül helyezte az összeset, kivéve a záró rendelkezések 331-től kezdődő §-t, amelyek megvannak. És a kérdés: Mely paragrafus alapján kinek mit kell jelenteni? (forrás: Jogszabálytár 2009.január 31-i állapota szerint.)

Legolvasottabb cikkeink