• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

Alternatív finanszírozási módszer kellene

Lapszemle 2017.06.27 08:34 Forrás: pharmaonline.hu
Alternatív finanszírozási módszer kellene

Csak azokat a terápiákat finanszírozzák, amelyeknek van hozzáadott értékük, és a betegek számára is hasznosak.

A jelenlegi egyedi méltányossági támogatási rendszer és az elhúzódó befogadási eljárások jelentős kihívást jelentenek az ágazat valamennyi szereplőjének, derült ki az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság nyári konferenciáján Pécsett , melyről a pharmaonline.hu tudósított.

Az innovatív technológiák fejlesztési és engedélyezési gyakorlatának változó trendjei a hazai gyógyszerhatóságot is arra ösztönzi, hogy olyan új keretrendszer kialakítását célozza meg, amelyben az eredményességalapú felülvizsgálat a hatékony, evidencián alapuló technológiaértékeléssel alátámasztott döntéshozatalt segíti. Mint azt Nagyjánosi László, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Technológia-értékelő Főosztályának vezetője a konferencián elmondta, a feltételes befogadás rendszerét korai hozzáférés biztosítására hozta létre az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), amely 2006-2016 között 52 hatóanyagot vizsgált ebben a körben, ezekből a szerekből 16 végleges, 17 pedig továbbra is feltételes státusszal szerepel a hatóság nyilvántartásában.

Átlagosan négy év telik el, míg egy-egy hatóanyag a feltételes listáról a véglegesen befogadott készítmények közé kerül. A hatóanyagok 60 százaléka a fázis II. B, vagy annál korábbi szakaszban kap feltételes támogatást – írja a lap.

A magyar támogatási rendszer egyelőre nincs felkészülve arra, hogy ilyen korai fázisban, éretlen adatok alapján értékelje a terápiákat, ezért szükséges egy olyan új kategória kialakítása, amely képes kezelni ezeket a körülményeket is, és akár feltételesen is befogadni az eljárásokat. A terápiák újraértékelésének és felülvizsgálatának kritikus pontja az értékelhető adat, így az új támogatási kategória létrehozása nem csak financiális okokból, hanem az evidenciák változása miatt is indokolt.

A generikus programból kinyert plusz források már nem jelentenek kellő alapot az innovatív terápiák finanszírozására, a termékkör egyre inkább orphanizálódik, a gyártók kutatási költségei – amit vissza akarnak nyerni a készítmény árából – mind magasabbak.

Ennek értelmében az egyedi méltányosság rendszerében a betegszám és költségvetési hatás becslése egyaránt nagy bizonytalanságot rejt – állapította meg Vincziczki Áron, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Ártámogatási Főosztályának vezetője, aki a számokat sorolva elmondta, az eredményességalapú finanszírozáshoz 20 ezer finanszírozási szerződés, 350 millió elszámolás és 200 millió végforgalmi adat áll rendelkezésükre. Ezek alapján csak azokat a terápiákat finanszírozzák, amelyeknek van hozzáadott értékük, és a betegek számára is hasznosak. A teljes beszámoló

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink