• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A rejtett cukor is árt a gyermekeknek

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Több cukrot fogyasztanak a gyerekek, mint ahogyan azt a szülők gondolják.

A túlsúly, az elhízás sajnos ma már nemcsak a felnőtteket sújtja, egyre több a túlsúlyos kisgyermek is. Ennek következményeként pedig azok a betegségek, amelyek valaha csak a felnőtteket érintették, már gyermekkorban is megjelennek, így például a 2-es típusú diabétesz. A túlsúly a felelős ugyanakkor a szív- és érrendszeri megbetegedésekért, a magas vérnyomásért is. Magyarországon szakemberek létrehozták az „Első 1000 nap programot", annak érdekében, hogy szakmai és civil szervezetek segítségével minél több édesanyához és egészségügyi dolgozóhoz juttassák el az üzenetet: számos felnőttkori betegség, probléma, így a túlsúly kialakulásának kockázata helyes csecsemő- és gyermekkori táplálással csökkenthető.

Ma már egyre több szakmai szervezet ismeri fel, és képviseli az elhízás elleni harc jelentőségét, így a közelmúltban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) felére csökkentette az „ajánlott" napi cukorfogyasztást*, hazánkban pedig a közétkeztetési rendszer átalakításáról született miniszteri rendelet.

Az intézkedések időszerűségét egy korábban, hazánkban végzett kutatás is alátámasztja. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának koordinálásával végzett komplex táplálkozási vizsgálat már 2010-ben kimutatta, gond van az 1-3 éves korosztály étkezésével. A napi energia-bevitel megfelelő volt; az 1-2 évesek esetében kevéssel az ajánlás (1350 kcal) alatt, 2-3 évesek esetén kevéssel felette, az energiához azonban nem a megfelelő forrásokból jutnak hozzá a gyerekek. A kutatás eredményei szerint a magyar kisdedek esetében túl magas a zsír, a fehérje, a koleszterin és a só-fogyasztás, illetve a cukorból származó energia bevitel. A napi energia bevitel 30%-a már ebben az életkorban zsiradékból származik, a szénhidrátból származó energián belül pedig a hozzáadott cukorral bevitt energia meghaladja az ajánlott 10 en%-ot. Ezzel szemben az ajánlott napi mennyiség alatt marad az élelmi rost, kalcium, cink, D-, C-vitamin, folsav-és vasbevitel.

A kutatás alapján a gyerekek minden nap fogyasztanak gyümölcsöt, 47% százalékuk napi 3-szor a szülők szerint. A legtöbb gyümölcsöt Sopron, Baranya és Tolna megyében fogyasztják a gyerekek a szülők állításai szerint. A zöldségek fogyasztása kisebb mértékű, azonban a szülők 56,8%-a úgy nyilatkozott, hogy napi kétszer ad gyermekének zöldséget. A legtöbb zöldséget Zala megyében fogyasztják, de Sopron megye, Komárom-Esztergom és Budapest is az élbolyban található.

A felmérésből kiderül az is, hogy még mindig kevés halat fogyasztanak a gyerekek. Bár a szülők tudják, hogy a hal fontos D-vitamin forrás lehet, de csak a megkérdezettek 5,2%-a mondta, hogy hetente többször is fogyaszt kisgyermeke halat, míg 53%-uk állítja azt, hogy gyermeke soha vagy nagyon ritkán eszik halat.

A kutatásból az is kiderült, hogy négyből egy szülő gondolja úgy, hogy gyermeke viszonylag gyakran fogyaszt édességet, azonban a megkérdezettek fele azt nyilatkozta, hogy rendszeresen ad gyermekének gyümölcslevet vagy egyéb édesített üdítőket. Ebből arra következtetünk, hogy a szülők ezeket nem tekintik édességnek, a valóságban azonban cukortartalmuk miatt egyértelműen növelik a gyerekek napi szénhidrátbevitelét.

A probléma ellen a legtöbbet természetesen a szülők tehetnek. A közelmúltban mintegy 3500 édesanya megkérdezésével fejeződött be a Nutricheq kutatás, amely eredményei azt mutatják, bár a szülők tisztában vannak az egészséges táplálkozás alapelveivel, mégis úgy érzik, még van mit tenniük e téren. „A kutatásban a Magyar Védőnők Egyesülete is részt vett, mert fontosnak tartjuk, hogy felmérjük, mit is gondolnak az édesanyák az egészséges táplálásról, és mi a valóság ehhez képest" – mondta Csordás Ágnes, a MAVE elnöke. Hozzátette, hogy örömmel látják a kutatás eredményét, hiszen ez sok területen, például a zöldség és gyümölcsfogyasztásban előrelépést mutat.

„Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy sokat kell még tennünk, amíg az egészséges táplálkozás alapelvei mindenhol megvalósulnak. Ezért örömmel üdvözöljük a közétkeztetési törvény módosításait, amelyek már a bölcsődében is meghatározzák, miből mennyit fogyaszthatnak a gyerekek."

A MAVE a közelmúltban támogatóként csatlakozott a szakemberek által indított „Első 1000 nap programhoz" is, melynek célja szintén az, hogy minél több fontos és hasznos információval segítse a szülőket a mind tudatosabb ételválasztásban.