Náthaszezon: erre számíthatunk

A kórokozók terjedésében kulcsszerepe van a beltéri levegő minőségének, különösen a páratartalomnak, mivel ez befolyásolja a nyálkahártya állapotát, a vírusok stabilitását és a fertőző cseppek terjedését. Szeptemberben és októberben a rhinovírus és az adenovírus jelenik meg a közösségekben (iskola, munkahely). Ezek a kórokozók elsősorban a felső légutakat támadják, és gyakran náthaként jelentkeznek. Könnyen fertőz zárt közösségekben, a páratartalom, levegőminőség, szellőzés és higiénia mind szerepet játszik a terjedésükben és bizonyos rizikócsoportokban (gyermekek, idősek, krónikus betegségekben szenvedők) súlyosabb képet is okozhatnak.

Novemberben bővülnek a fertőzésre kész kórokozófajták 

Ezek az ún. “korai náthák” (rhinovírus, adenovírus) ugyanakkor nemcsak légúti panaszokat, hanem kötőhártya-gyulladást és hasmenést is okozhatnak. A "szokásos" őszi náthaidőszak novemberben csúcsosodik, a covid, az influenza és az RSV vírusos megbetegedésekkel kiegészülve. A fertőzések december és február közötti időszakban tetőznek, és különösen akkor veszélyesek, ha a nyálkahártya védekedző funkciójának csökkenése miatt a kórokozók lejuthatnak az alsó légutakba, és ott például tüdőgyulladást okoznak.

Mire érdemes figyelni, ha szeretnénk elkerülni a közösségi megbetegedést? 

Akár irodában, iskolában, vagy bármilyen zárt térben töltjük napunk jelentős részét, a levegő, amit belélegzünk, közvetlenül hat a közérzetünkre és az egészségünkre. Az ideális beltéri páratartalom 40-60 százalék között mozog, az ettől eltérő páratartalmú levegő megkönnyíti a vírusok és baktériumok terjedését, és gyengíti a szervezet védekező képességét. “A túl száraz és a túl nedves nyálkahártya egyaránt problémát okozhat. Az alacsony páratartalom miatt szárazabb lesz a nyálkahártya, ami nagyban elősegíti azt, hogy megbetegedjünk. A túl magas páratartalom pedig nem csak a beltérben megtelepedő, egészségkárosító penészgombáknak kedvez, hanem az asztmások és a szívbetegek tüneteinek felerősödését is eredményezheti” – magyarázza Dr. Várdi Katalin pulmonológus.

Hogyan érhető el az ideális páratartalom a belső terekben?

A beltéri levegő páratartalmát egyszerűen növelhetjük párologtatással, míg átmeneti csökkentésére a huzatolás jelenti a legegyszerűbb megoldástl, különösen akkor, ha télen hideg, száraz levegő áramlik be. Ha azonban az egész épületben tartósan szeretnénk biztosítani az ideális hőmérsékletet és páratartalmat, illetve nem viseljük jól a hideg huzatot, érdemes komplex épületgépészeti rendszerekben gondolkodni. „A felületfűtés légkeringetés nélkül biztosítja a hőt, így a kórokozók nem terjednek az egész épületben, és fertőznek akár több emeleten keresztül, míg a vezérelt gépi szellőztetés ablaknyitogatás nélkül segít ideális szinten tartani a páratartalmat” – magyarázza Szombathelyi Tamás, a Wavin épületgépész mérnöke. Ezek a megoldások egyaránt alkalmazhatók irodai környezetben és családi házakban. 

Ha érdekel 9 tipp a nátha tüneteinek enyhítésére, ezt a cikket ajánljuk.