A szervezet gyulladásos betegségeihez tartozó szemészeti betegségek

A szervezet gyulladásos betegségei - különös tekintettel az autoimmun jellegű betegségekre - Magyarországon mind gyermek- mind felnőttkorban jelen vannak, és az utóbbi életkori csoportban különösen gyakoriak. Ennek megfelelően társadalmi jelentőségük nagy. Ezen betegségekhez gyakran társulnak szemészeti szövődmények. Érdemes ezeket röviden áttekinteni, mivel felismerésük korai állapotban előnyösebb, mint súlyosabb állapotban, és célszerű elkülöníteni őket más, hasonló tünetekkel járó szemészeti betegségekről. A témában Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája volt segítségünkre.

Gyulladások a szemben

A szemnek a szervezet más területén kialakuló gyulladásos állapotokban történő megbetegedése lényegében minden szemészeti réteget és szövetet érinthet. Ennek részben az az oka, hogy az autoimmun betegségben szerepet játszó immunkomplexek a szem különböző szöveteiben is kifejeződhetnek, és az ott jelenlevő sejteket károsíthatják (például súlyos autoimmun betegségben kialakuló nagyon súlyos szemszárazság betegség). Másrészt a szem egyes rétegeinek nagyon sűrű hajszálér rendszerében a szervezet más területéről kiinduló, a vérrel szállított immunkomplexek fennakadhatnak. A megakadt immunkomplexek pedig a gyulladásos választ a szem szöveteiben is létrehozzák.

Fontos tudnunk, hogy a szervezet gyulladásos betegségeit szemészeti szövődmény szempontjából két fő csoportra kell osztani: az első csoportban a fertőzéses eredetű betegségek foglalnak helyet. Különösen gyakoriak azok, melyekben a fertőző ágens a vérárammal a szem szöveteibe is képes eljutni és ott betegséget okozni. Ilyen állapot fordulhat elő például szepszisben (a véráramban keringő nagy mennyiségű baktérium hatására), létrejöhetnek általános vírusos fertőzések során valamint általános gombás fertőzések következtében. Ezeken túlmenően egyes parazitás megbetegedések a szem bizonyos rétegeiben preferenciálisan gyulladást és hegesedést okoznak. Ilyen például a macskák székletében jelen levő és abból a levegőben terjedő toxoplazma okozta érhártya és retina gyulladás a szem hátsó pólusán.

A második csoport a nem fertőzéses eredetű gyulladások csoportja. Ezek közül kiemelkednek az úgynevezett reumatológiai autoimmun gyulladásos betegségek. Ezekben az immunkomplexek a szem érhártyájában illetve a szivárványhártyában fennakadva helyben autoimmun gyulladásos betegséget válthatnak ki. Klinikailag ez érhártya- illetve szivárványhártya gyulladás formájában jelentkezik, aminek számos típusa és súlyossági formája létezik. Ezekben a betegségekben nyilvánvalóan nem jön szóba baktérium, vírus vagy gomba ellenes kezelés. A szemészeti gyulladás kezelése, mind a szervezet általános gyulladását, mind a szemet tekintve gyulladáscsökkentő terápiákból áll.

Leggyakoribb immunológiai eredetű szemészeti gyulladások

Kívülről befelé haladva a leginkább felszínes szövet, ami gyakran vonódik be autoimmun gyulladásos betegségekbe, a kötőhártya. A kötőhártyára immunológiai eredetű krónikus gyulladása (például valódi Sjögren szindróma) destruktív immunológiai folyamatokat okoz, melyek a kötőhártya könnyet, lipidet és mucint termelő sejtjeit teszik tönkre, így a szem felszíne teljesen szárazzá válik. Ez a szaruhártya felszínes rétegét is érinti, ami súlyos panaszokhoz és a látás megromlásához vezethet. Hasonló végeredménnyel önálló betegségként a kötőhártya különböző autoimmun hegesedései is előfordulnak. A mélyebb rétegekbe haladva elsősorban a szivárványhártya az, ami a szem elülső szegmentumában gyulladásba kerülhet az autoimmum immunkomplexek lerakódása következtében. A gyulladás lehet enyhe vagy akár nagyon súlyos is, egyes esetekben fibrines anyag képződésével is jár, ami a szövetek rétegeit egymáshoz tapasztva másodlagos eltéréseket, akár súlyos, másodlagos zöldhályogot (glaukómát) is okozhat. A szivárványhártya gyulladása mindig fájdalommal jár, fájdalom azonban nem mindig egyforma jellegű. Így például az akut, heveny zöldhályogos roham és a heveny szivárványhártya gyulladás okozta fájdalom nem különül el nyilvánvalóan a beteg számára. Ezért mindenképpen sürgős és érdemi szemorvosi vizsgálatra van szükség a szem heves fájdalma esetén.

Előfordulhat továbbá az is, hogy a szem külső burkai közül a fehér ínhártya (szkléra) kerül az immunkomplexek miatt gyulladásba. Ebben az esetben jellemzően a szem kívülről is látható fehér része körülírtan pirossá, erezetté és fájdalmassá válik. A fájdalom oldalra nézésekor a szemmozgások miatt jelentősen erősödik.

Az immunológiai eredetű szembetegségek másik csoportja a szem hátsó szegmentumát érinti. Ez a terület öleli fel az érhártya különböző szakaszait és az ideghártyát (retinát), melyek gyulladása részletes, érfestésen alapuló diagnosztikai tevékenységet valamit érdemi laboratóriumi kivizsgálást tesz szükségessé. A szem elülső szegmentumának gyulladása esetén a részletes immunológiai kivizsgálás az esetek legnagyobb részében nem mutat rá a gyulladás okára, így csupán tüneti kezelés (szteroidos és nem szteroidos szemcsepp kezelés, ciklosporin szemcsepp) marad terápiás lehetőségnek. A szem hátulsó szegmentumát érintő gyulladásos betegségekhez azonban gyakran társul olyan szisztémás elváltozás, ami azonosítható. A kezelés szájon át adandó gyógyszerekkel történik. Szükség esetén ma már úgynevezett biologikumokat is alkalmazhatunk, melyek a kóros immunfolyamatba specifikusan avatkoznak be, és csökkentik annak intenzitását.

A szem hátsó szegmentumának gyulladásos betegségei mind a kivizsgáláshoz, mind a kezeléshez speciális centrum munkáját igénylik. Ezzel szemben a szem elülső szegmentumának kezelése a legtöbb esetben általános szemorvosi rendeléseken is megoldható, feltéve, hogy a beteg a panaszokkal korán jelentkezik. Az alapos szemészeti kivizsgálás mellett az esetek nagy részében számos orvosi társszakmai kivizsgálás is szükséges mind a szem elülső, mind a szem hátulsó szegmentumának gyulladásai esetén.

Mit javaslunk a betegeknek?

A fentiek alapján a korábban még nem tapasztalt szemészeti fájdalom és/vagy a szem vörössége esetén az egyetlen helyes eljárás az, ha a beteg mihamarabb érdemi szemészeti vizsgálaton vesz részt. Az érdemi szemészeti vizsgálatnak azért kell sürgősen megtörténnie, hogy a szemben keletkező gyulladások szövődményei ne alakulhassanak ki a kezelés megkezdése előtt, és a gyulladást megfelelően lehessen kezelni. Az esetek egy részében a gyulladás idővel lezajlik, a beteg látszólag tünetmentessé válik, ám a gyulladás szövődményei idővel összeadódva apró kis átmeneti gyulladások következményeként végül súlyos szemészeti betegséget is okozhatnak. A fentiek hangsúlyozása azért is jelentős, mert manapság a területi szemorvosi rendelések meglehetősen zsúfoltak, és nemritkán a vizit időpontjáig hosszú időt kell várni. A gyulladásos szembetegségek azonban ezt a várakozást sajnálatos módon nem engedik meg "büntetlenül" a betegeknek – mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.