A szívizombetegségek nagyrészt fiatalokat érintenek, ha tüneteket észlelnek, érdemes azonnal specialistához fordulni.
Világszerte, de különösen hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokot jelentik, ez igaz a pandémiás időszakra is. Emiatt fontos, hogy időben felismerjük a szívizombetegségek tüneteit és az orvosok elkezdjék a megfelelő kezeléseket. A szívizombetegségek a szív azon betegségei, amikor a szívizomzat valamely alkotórészének, a szívizmot felépítő fehérjéknek az elsődleges problémájáról van szó, és a szívizom működési zavarát másodlagos módon nem magas vérnyomás, billentyűbetegség vagy veleszületett szívbetegség, koszorúérbetegség okozza.
Prof. Dr. Sepp Róbert egyetemi tanár, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja elmondta, a szívizombetegségeket több csoportba lehet sorolni, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak:
1. Az úgynevezett hipertrófiás kardiomiopátia esetében az alapvető problémát az jelenti, hogy a szívizomzat egy örökölt genetikai defektus miatt megvastagszik.
2. A dilatatív kardiomiopátiánál elvékonyodik a szívizomzat, a szív üregei kitágulnak, és a szív pumpafunkciója csökken.
3. A restriktív kardiomiopátia során a szív azon funkciója károsodik, hogy fogadni tudja a szívbe visszaáramló vért, ezáltal a vér megreked a szervezetben.
4. Az arritmogén kardiomiopátia esetében a szívizomzat egyes részei egy genetikai hiba miatt elpusztulnak, a szívizomsejtek helyét egy zsíros, kötőszövetes, heges szövet veszi át, ezeken a területeken pedig nagyon komoly szívritmuszavarok alakulhatnak ki. Emellett nemcsak ritmuszavarok, hanem pumpafunkció-károsodás formájában is megnyilvánulhat.
5. Nem osztályozható kardiomiopátia
- Nonkompakt kardiomiopátia esetében az történik, hogy az embrionális életben szivacsszerű szervként létező szívizomzat kompaktálódása leáll, károsodik, a szívizomzatban pedig szivacsszerű részek maradnak vissza.
- A tako-tsubo kardiomiopátia egy átmeneti szívpumpafunkció-csökkenéssel jellemzett kórállapot, amit emocionális, pszichés, stresszes állapot idéz elő. Ilyenkor a túlzott szimpatikus tónus és a megemelkedett adrenalinszint károsítja a szívizomzatot, ami átmenetileg kitágul, károsodik a funkciója – elsősorban a balkamra csúcsi részén. Ez egy átmeneti állapot, a szív funkciózavara heteken, hónapokon belül normalizálódhat.
A kardiomiopátiák elsősorban genetikai eredetűek, a betegségek hátterében a szív felépítésében fontos szerepet játszó fehérjéket kódoló gének mutációi állnak. Ebből adódóan ezek a betegségek típusos esetben családi halmozódást, öröklődést mutatnak, így amikor diagnosztizálunk egy beteget, kötelező módon kardiológiai szűrővizsgálatot kell végezni az elsőági rokonok – szülők, testvérek, gyermekek – körében – mutatott rá a szakember.
Hozzátette, az örökletes jelleg a genetikai diagnózis felállítására is lehetőséget ad: ha kimutatják a betegség genetikai okát, az adott mutációra tudják szűrni a családtagokat. Ez azért fontos, mert így azonosítani lehet a tünetmentes génhordozókat, akiknél így követni tudják, kialakul-e a betegség vagy sem, amennyiben pedig kifejlődik, nagyon korai stádiumban elkezdhetik a megfelelő kezelést – fogalmazott Sepp Róbert.
Hogyan ismerhető fel a szívizombetegség?
A kardiomiopátiák fontos tulajdonsága, hogy a szívritmuszavarok hirtelen és kifejezett kockázatával járnak. Ez azt jelenti, hogy a ritmuszavarhajlam fokozott ezeknél a betegeknél, adott esetben az életet is veszélyeztetheti.
Más esetekben a tünetek a szívelégtelenséghez hasonlóak: eleinte megterheléskor, később már akár nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, gyengeség, megdagadt, ödémás lábak, éjszakai vizelés, ami az ödémafolyadék felszívódásának eredménye. Ugyanakkor a hipertrófiás kardiomiopátiás betegek sokszor panaszmentesek.
- Bizonyára sokak számára ismertek azok az esetek, amikor fiatal sportolók tragikus módon edzés vagy mérkőzés közben hirtelen összeesnek és akár meg is halnak a pályán vagy sporttevékenység közben. A háttérben nem kis részben primer szívizombetegségek állnak, amelyek egy rosszindulatú, az életet veszélyeztető ritmuszavarhoz vezetnek – hangsúlyozta a szakember.
Fontos a megfelelő kezelés
A kardiomiopátiák nagy része vagy kizárólag genetikai eredetű, vagyis aki örökölte a génmutációt, nagy eséllyel kialakul nála a betegség; ahol nem egyértelmű a kóroki gén és a betegség közti kapcsolat, ott is nagyon erős a genetikai hajlam, ám ebben az esetben nem egyetlen, hanem több gén együttesen alakítja ki a betegséget. A szívizombetegségek esetében éppen ezért nem lehet megelőzésről beszélni.
A genetikai okok azonban lehetőséget adnak arra, hogy az orvosok pontosan meghatározzák azt a fehérjét vagy patomechanizmust, amely kialakítja a betegséget. Specifikus terápiákat lehet kifejleszteni; amennyiben a fokozott ritmuszavarhajlam rizikója kimutatható, úgynevezett implantábilis kardioverter-defibrillátort (ICD-t) ültetnek be, ez adott esetben meg tudja védeni a beteg életét.
- A genetikai hajlam egyrészt rossz, mert nem lehet semmivel megelőzni a betegség kialakulását, másrészt azonban ígéretes, mivel pontosan ki lehet mutatni az okot, a betegségért felelős kórfolyamatot, ezzel pedig specifikus terápiákat lehet tervezni és kifejleszteni. Az ily módon kifejlesztett specifikus gyógyszerekkel szép eredményeket értek már el a betegek klinikai kezelése során, az állapotukat stabilizálni lehetett – mutatott rá a szakember.
Hozzátette, alapvetően ritka betegségekről van szó, közülük a leggyakoribb a hipertrófiás kardiomiopátia – ötszáz-ezer közül egy beteget érint, Magyarországon tízmilliós populációra vetítve 10 ezer beteg lehet. Előfordulása általában a fiatal populációra jellemző: az orvosok szerint tinédzserkorban alakul ki, az első tünetek pedig 30-40 éves korban jelentkeznek.
- Egyrészt ritka betegségek, de annál gyakoribbak, minthogy figyelmen kívül hagyjuk – hangsúlyozta Sepp Róbert.
Óvjuk meg a szívünket
A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre.
Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap.
Az MKT és az Európai Kardiológiai Társaság is fontosnak tartja a szívelégtelenségre felhívó kampányokat, májusban európai szinten szokták megrendezni a szívelégtelenség napját, Magyarországon hasonló jelentősége van a Szívünk Napja rendezvénynek.
- A szívizombetegségek nagyrészt fiatalokat érintenek, ha tüneteket észlelnek, érdemes azonnal specialistához fordulni. Az öröklési hajlam esetében pedig fontos, hogy ha valakinek a családjában fiatal korban szívhalál fordult elő, érdemes megvizsgálni az elsőági rokonokat EKG-val, szívultrahanggal azért, hogy diagnózis esetén minél korábban elkezdhessék a kezelést. A Szívünk Napja kontextusában fontos felhívni ezekre a figyelmet – mondta Sepp Róbert.
A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír-, a koleszterin- és a vércukorszintet is megmérhetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-mérés, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!